A város Szépművészeti Múzeumában október 16-án, pénteken nyitják meg Vajda Lajos festőművész alkotásainak kiállítását. A fiatalon elhunyt művésznek ez lesz az első önálló európai tárlata, miután az Egyesült Államokban, Washingtonban volt már idén egy kiállítás, ami az első külföldi Vajda-kiállításnak számít. A jövő év január 17-ig megtekinthető antwerpeni tárlattal a huszadik század európai festészetének egyik jelentős alakja - egyes művészettörténészek szerint a Klee, Ernst, Picabia, Miro nevekkel jellemezhető képzőművészeti család "mostohagyereke" - most végre elindulhat a nemzetközi megismertetés útján.
A tavaly év végén a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett életmű-kiállítás otthon már elindította Vajda Lajost a szélesebb ismertség felé. Az antwerpeni kiállítással a megkezdett munkát szeretnék folytatni. Ezt szolgálja a két nyelven, angolul és hollandul kiadott Vajda-album is, a brüsszeli magyar kulturális intézet (HCB) kiadásában, ami először teszi lehetővé magyarul nem tudók számára is a megismerkedést a művésszel.
Vajda Lajos egyébként - miután 1934-ben Párizsból hazatért Magyarországra - magyar és szláv népművészeti motívumokat gyűjtött vidéken. E tevékenysége párhuzamba állítható Bartók Béla és Kodály Zoltán népzene iránti erős érdeklődésével. Bartókot nagyon jól ismerik Belgiumban, és az említett párhuzamot az antwerpeni kiállítás szervezői azzal is tükröztetik, hogy a megnyitót a Bartók nyomában alcímmel hirdetik.
Október 21-én, szerdán a Zuiderpershuis nevű híres antwerpeni klubban a Mitsoura együttes lép fel, amely a brüsszeli Bozar művészeti központban korábban már teltházas koncertet adott. Az együttes különös hangzásának titka a hagyományos cigányzene és az elektronikus zene egyedi párosítása.
A De Groene Waterman nevű patinás antwerpeni könyvkereskedő ház október 22-én, csütörtökön a Dragomán György és Szabó T. Anna irodalmi szerzőpárost látja vendégül. A fehér király című Dragomán-könyv Ceausescu Romániájában játszódik az XX. század '80-as éveiben, és saját fiatalkori élményeken alapul.
