Pintér Béla és társulata két estén át játszotta Parasztopera című előadását Moszkvában, a magyar kulturális szezon keretében. A Mejerhold Színházban fellépő társulatban az egyik színész betegsége miatt beugróként lépett fel Bezerédi Zoltán, a Katona József Színház művésze. A hazánkban is kifejezetten sikeres és népszerű együttes alapítója és vezetője - aki egyben szerzője és rendezője is a Parasztoperának - kérdésünkre elmondta, hogy korábban már több külföldi színházban vendégszerepeltek előadásukkal, melyet egyébként Budapesten a Szkéné Színházban tekinthet meg a közönség. Külföldön legutóbb a hollandiai magyar évad alkalmából adták elő ötször a különleges darabot, mely a címével ellentétben valójában nem opera-előadás. A társulat 2002-ben mutatta be a darabot, amely a mai napig a legsikeresebb és legsikerültebb Pintér Béla-produkció. Darvas Benedek, az előadás zeneszerzője olyan szabadon használja zenei tájékozottságát, amilyen bátran Pintér Béla kezeli a színházi törvényszerűségeket.
A Taganka Színház melletti Le Clubban orosz zenészekkel párbajozva mutatkoztak be a magyar művészek. Először a magyarok, majd az orosz jazzisták, később pedig közösen léptek a népszerű moszkvai klub színpadára. A koncertet telt ház előtt adták, a magyar zenészek is nagy sikert arattak, nem csak a helyi erők. Közös produkciójukat hosszas tapssal dícsérte a főleg orosz közönség.
A Lantos Zoltán ?Mirrorworld? kvartett tagjai a kortárs jazz közismert személyiségei Magyarországon. Az utóbbi években többféle felállásban is dolgoztak együtt, majd végül 1999 közepén megalakult a jelenlegi kvartett-formáció.
Zenéjüket nehéz lenne bármilyen kategóriához sorolni, bár a hasonló zenei koncepcióval rendelkező együttesek irányvonalát a nemzetközi gyakorlatban World Jazz néven ismerik. Mindenesetre a ?Mirrorworld? kvartett muzsikája erősen kötődik a magyar zenei gyökerekhez. Ugyanakkor más zenekultúrák felé is legalább ugyanennyire nyitott: szoros kapcsolatban áll a keleti tradíciókkal, ezen belül elsősorban az indiai klasszikus zenével, valamint a free jazz elemeivel. Mindezek együttesen formálják a kompozíciók alapanyagát és az improvizációk atmoszféráját. Az együttes ? amely Lantos Zoltán 1998-ban megjelent CD-jéről kapta a nevét ? az 1999-es lipcsei jazz-fesztiválon nagy sikerrel debütált. Azóta számos hazai és külföldi felkérésnek tettek eleget, több európai jazz-fesztiválon külföldi vendégművészekkel léptek fel. Első, ?Tiptoe Ceremony? című CD-jük a BMC kiadásában jelent meg és elnyerte az év hazai jazzlemeze díjat 2003-ban.
Magyar királyság ? két császárság között
XIX. századi dinasztikus kiállítás, Isztoricseszkij Muzej, Moszkva
A ?Magyar királyság ? két császárság között? történeti kiállítás: eredeti, egykorú, napjainkig fennmaradt, múzeumokban őrzött tárgyakkal idézi fel a múltat. Nem történelemkönyv és nem minden részletre kiterjedő tanulmány, csak a fennmaradt emlékanyagból tud építkezni, s képet alkotni a múltról. Kiállításunk a XIX. századi magyar és orosz történelem találkozási pontjait kutatja, úgy vázolja fel a magyar történelmet, hogy közben a megszokottnál jobban hangsúlyozza az orosz kapcsolatokat.
Címe a magyar királyság földrajzi helyzetére is utal: Európa közepén, közrefogva két nagyhatalom által, a Habsburg és a Romanov császárok birodalma között terül el. Ugyanakkor a török kiűzésétől kezdve Magyarország a Habsburg Birodalom része. Bár jogilag végig megőrzi birodalmon belüli önállóságát, ez a független állami lét sokszor csak formális, s a magyar királyok, akik egyben a birodalom császárai is, igyekeznek ezt a különállást megszüntetni. A XIX. század története valójában az ország önállóságáért, a törvények által biztosított függetlenségért vívott küzdelmek története. Ezt mutatja be a kiállítás.
A kiállítás történetileg meghatározott nagyobb egységeit azonos műtárgy, egy-egy kard szimbolizálja, ezek köré rendeződik az adott téma. A leglátványosabb műtárgyakat a terem középső részén helyezték el: itt láthatók Alexandra Pavlovna és József nádor Szentpétervárott készült asztali készletének darabjai, a napóleoni háborúkban a közös harcot felidéző magyar és orosz huszármenték, zászló és fegyverek. A magyar szabadságharcot lezáró fegyverletételi szerződés aláírásának helyszínét, a világosi Bohus kastély szobáját, majd az önkényuralom időszakának hangulatát jellemző magyar gyászviseletet a kiegyezést jelképező díszmagyar pár követi. A falak mentén grafikákkal, festményekkel, érmekkel idézik fel a történelem szereplőit, eseményeit, minden témánál visszaköszönő tárgyak a korra jellemző pipák, kártyák.
A ?Magyar királyság két császárság között? című kiállítás megismerteti a látogatót a XIX. század legjelentősebb magyarországi történéseivel, s képet ad a magyar királyság ? s hozzá kapcsolódva az orosz birodalom ? Európán belüli helyzetéről.
