A fesztivál, melyet idén 27. alkalommal rendeztek meg július 9-17. között, Európa egyik legnagyobb és legszínvonalasabb folkfesztiválja számos ismert nemzetközi vendéggel. Idei témájuk a magyar népzene volt. A tervezés és lebonyolítás éppen ezért a Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ aktív közreműködéségével történt, amelyet a szervezőkkel több éve kialakult és ápolt kapcsolattartás segített.
A legnagyobb példányszámú finn napilap, a Helsingin Sanomat beszámol a Kaustinenben rendezett folklór fesztiválról, melynek ez évben Magyarország volt a fő vendége.
Anni Valtonen a lap július 16-i számában a Duna Art táncegyüttesről és produkciójáról ír elismerő cikket, megszólaltatva többek között Jarkko Peltolát, a finn ?Ottoset? tánccsoport vezetőjét, akik régóta együttműködnek a Duna Art Ensemble társulatával. Peltola szerint a magyarok a finneknél jobban értékelik saját kultúrájukat. ?Már önmagukban azok a hatalmas archívumok is árulkodnak a hagyományok tiszteletéről, amelyek az 1930-as évek óta őrzik a magyar néptánc-örökséget.? ?Sajnos Finnországban csak kevés néptánc-felvételt őrzünk?, teszi hozzá. Vincze Andrea, a Duna Art menedzsere hozzáteszi, hogy Magyarországon a néptánc-archívum segítségével valóban bármelyik néptánc-együttes megismerkedhet az autentikus táncokkal. Peltola szerint a legnagyobb különbség a finn és a magyar tánchagyományban az, hogy Magyarországon először táncolni tanulnak, improvizálni és előadni. Csak ezt követi a koreográfia. ?Ha egy finn táncos lába alól kihúzzuk a koreográfiát, már nem is tudja, hogyan folytassa.?
A Helsingin Sanomat július 17-i kulturális mellékletében Anni Valtonen Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes előadását méltatja, ismertetve a művészek pályájának alakulását, a kodályi és bartóki hagyományok jelentőségét.
Külön cikk foglalkozik a Romano Drom előadásával, aláhúzva, hogy a kaustineni fesztivál Magyarország-témája elképzelhetetlen lett volna autentikus cigányzene nélkül. Anni Valtonen ismerteti, hogy Magyarországon kb. félmillió roma él. Magyarországon a cigányzene leginkább már az éttermekbe ?igazított?. A Romano Drom zenéje ugyanakkor távol áll az érzelmeket lecsupaszító szórakoztató zenétől. ?Az együttes zenéjének alapja a hagyományos cigányzene, amelyet a modern világba igazítottunk?, mondja az együttes menedzsere, Pommier Marina. Úgy véli, hogy tíz évvel ezelőtt a romák zenéjének a mostaninál jobb sorsa volt Magyarországon. ?Magyarországon a többség szerint a romák teljesen rendben vannak, hacsak nem éppen a szomszédodban laknak.? Pommier így foglalja össze a romák helyzetét: ?A különböző szociális programok segíthetnek. De addig, amíg a roma lányok 15 évesen mennek férjhez, vagy a gyerekek abbahagyják az iskolát, problémából mindig lesz elég?.
