(MTI) - Fekete Péter, a Békés Megyei Jókai Színház igazgatója kiemelte a média és a színház együttműködésének, a televíziós közvetítések, közös produkciók létrehozásának fontosságát, hozzátéve: szükséges a színházi képzés sokszínűbbé, nyitottabbá tétele is.
Felidézte: a parlament a nyáron fogadta el az előadóművészeti törvény módosítását, ezzel új lehetőség nyílt "nemzeti kincsünk, a színházművészet átértékelésére, az opera és a balett leépülésének visszafordítására". Mint figyelmeztetett, a színházi intézmények közpénzt költenek, ezért figyelemmel kell lenniük a köz igényeire. Ebben segít a módosított törvény, amely meghatározza a nemzeti, országos prioritásokat, és kétoldalú közszolgálati szerződések megkötését írja elő a színházak és a fenntartó önkormányzatok között.
Fekete Péter emlékeztetett, a színházak hazánkban a "leglátogatottabb" művészeti intézmények, amelyek a nehéz gazdasági helyzetben is többnyire telt házzal tudnak működni, és gyakran külföldi fesztiválokon is bizonyítani. Ennek a sikernek a záloga a társulati lét - vélekedett.
Antal Zsolt médiakutató a közszolgálati tájékoztatás kultúraközvetítő feladatáról szólva elmondta: a közmédia feladata a nemzeti értékek szolgálata kell legyen, és most egy kétharmados felhatalmazással bíró kurzus feladatául jutott, hogy azt a magyar emberek szolgálatába állítsa.
Rendezni kell a közszolgálati munkatársak közmédiához való viszonyát - vélekedett Antal Zsolt, hozzáfűzve: szükséges lenne egy szakvizsga és egy lojalitási kódex bevezetése. "A lojalitás értéktudatot jelent, nem lehet a közmédiában a magyarság iránti elkötelezettség nélkül sikeresen dolgozni" - fogalmazott.
A médiakutató szerint a 2010-es médiatörvény nem érintette a médiapiac bevételeinek eloszlását, így az évi 65 milliárd forintos állami támogatás továbbra is csak a közmédia fenntartására elég; a fejlesztésekhez növelni kell a reklámbevételeket. Jövőre azonban lejár a két országos kereskedelmi televízió koncessziója, ekkor érdemes lenne a három országosan fogható földi frekvenciából kettőt a közmédiának adni - jelezte.
Antal Zsolt szerint ki kell húzni a közmédiumokat a nézettségért folytatott versenyből, de definiálni szükséges, hol kell vezető szerepet betöltenie: elsősorban a minőségi hír, kulturális és ismeretterjesztő műsorok terén.
A Magyar Nemzeti Digitális Archívumot vezető Lovas Lajos arra emlékeztetett: az exponenciálisan növekvő kultúrkincset egy ember agya képtelen befogadni, áttörést hoztak azonban a releváns találatokat kiemelő intelligens digitális keresőrendszerek; ezért ami nincs digitalizálva, az lassan olyan mintha nem is lenne.
Lovas Lajos szerint a MaNDA feladata lesz az eddigi magyarországi digitalizálást áttekintő kataszter elkészítése, majd a jövőben egy közös keresőfelületen elérhetővé tenni lehetőleg a teljes magyar kultúrkincset, amelyet az Europeana európai digitális könyvtárba is feltöltenek. A legközelebbi látványos eredmény november 9-én egy okostelefonokra fejlesztett, Kárpát-medencei kulturális GPS elindulása lesz - emelte ki.
A fiatalok számára a MaNDA egy infotainment portált is fejleszt, amelyen virtuálisan lejátszható lesz a magyar történelem, cél továbbá egy digitális jogkezelési rendszer kifejlesztése. Az archívum a romaprogramba is bekapcsolódva Ózdon szeretne digitális és tárolóközpontot létesíteni - mondta el a MaNDA vezetője.
Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke szerint a szerzői jogot nem "tüskés buroknak", sokkal inkább tápláló közegnek kell tekinteni, amely a nemzeti kultúra külföldi reprezentációjában és a jövedelemtermelő képességben is jelentős szerepet tölt be.
Magyarországon sajnálatos módon alacsony a szerzői jogvédelem kultúrája, pedig a hazai primer szerzői jogi ágazatok évi 864 milliárd forintot termelnek, ez vetekszik a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességével - mutatott rá.
Bendzsel Miklós szerint a magyarországi jogkezelő szervezetek összesen évi 14 milliárd forint bevétellel rendelkeznek, ennek harmadát azonban elviszik a behajtási és bekerülési költségek. Ezért is fontos a hamisítás elleni akcióterv létrejötte, valamint a szerzői jogok európai szabályozásának közelmúltbeli változása, amely ötvenről hetven évre emeli az előadóművészeti teljesítmények oltalmát.
