 |
| Bethlen István |
(MTI) - A város közéletének, valamint gazdasági és kulturális intézményeinek képviselői előtt nyitotta meg a néhai miniszterelnökről, később Nagykanizsa országgyűlési képviselőjéről elnevezett Bethlen-évet Cseresnyés Péter polgármester. Szavai előtt Bethlen István, a Páneurópai Unió elnöke idézte fel az országot 1921 és 1931 között irányító felmenője gazdaságpolitikai eredményeit.
Mint mondta, 1921-ben, a trianoni döntés után hasonlóan nehéz pénzügyi helyzetben volt Magyarország, mint most az utóbbi években. Az ország akkoriban "elveszítette teljes nyersanyagkészletét", a legjobb mezőgazdasági területeit, a Németország után legfejlettebbnek számító vasútvonalai kétharmadát, miközben vagy négyszázezer menekült érkezett az elcsatolt területekről.
Bethlen a reménytelennek tartott gazdasági helyzet ellenére elbocsátásokkal, adókivetéssel megkezdte az ország talpraállítását, s 1924-re olyannyira stabilizálta az államháztartást, hogy a Nemzetek Szövetségétől felvett kölcsön háromnegyedét beruházásokra lehetett költeni. 1925-től többlete volt a magyar költségvetésnek, amit nagyarányú ipari, mezőgazdasági és infrastrukturális fejlesztésekre lehetett fordítani. Földosztást indított, s alig néhány év elteltével Európa egyik legprosperálóbb országává tette Magyarországot. Bethlen István előadásában úgy vélekedett, hogy Magyarország megfelelő lépésekkel ma is képes lenne tíz év alatt az Európai Unió élvonalába kerülni.
Cseresnyés Péter polgármester az egykori miniszterelnököt méltatva beszélt arról, hogy az ő sikerre vezető lépései nyomán Nagykanizsát is a fejlődés útjára kívánják állítani. Ezt szolgálják a belváros megújítását, a csatornahálózat rekonstrukcióját célzó beruházások, új bölcsőde építése, a helyi vállalkozásokkal való párbeszéd, valamint a befektetők megnyerése.
Kifejtette, hogy a lemondása után, 1935 és 1939 között Nagykanizsa országgyűlési képviselőjeként tevékenykedő Bethlen István előtt tisztelegve igyekeznek a városnak új arculatot adni, új gazdasági és társadalmi jövőképet festeni, egy "fejlődő, összetartó, gyarapodó közösséget" létrehozni. "Tíz év távlatában szeretnénk elérni a teljes foglalkoztatást Nagykanizsán", hogy aki akar, az tudjon is dolgozni.
A "Nagykanizsa-tudat" formálása, erősítése érdekében olyan hagyományteremtő programokat indítanak, amelyek egyszerre lokálpatrióták, de a világra való nyitottságot is mutatják, és növelik idehaza, de akár külföldön is a város hírét. Felélesztik az egykori városi bálok hagyományát, lakossági konzultációkat kezdeményeznek, konferenciákat és közéleti beszélgetéseket szerveznek, amelyek a helyiek kötődésének erősítését és a befektetők megnyerését egyaránt szolgálják - fejtette ki a polgármester.
