 |
A L'Huillier-Coburg-kastély az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb barokk kastélya, melyet Kelet-Magyarország Fertődjeként tartanak számon. Az 1727-28-ban épült együttest a lotharingiai származású L'Huillier Ferenc János egri várkapitány építtette. L'Huillier katonaként részt vett a török elleni küzdelemben, Buda visszafoglalásában, s e harcok során szerzett érdemeiért bárói címet kapott.
A kastély terveit Giovanni Battista Carlone egri püspöki építész készítette. A cour d'honneur-ös, két saroktornyos épület egyéni megjelenésű, főhomlokzatánál a héttengelyes, négyszintes középrizalit dominál. Az 1770-es években alkotta meg Lieb Ferenc festő a kastély emeleti hét szobájának rokokó díszítőfestését, amely a legteljesebben fennmaradt világi falképegyütteseink közé tartozik. (Külön érdekessége, hogy a falképek női figuráinak mindegyike Mária Terézia arcmását mutatja.)
A XIX. században Edelény a Szász-Coburg-Gothai hercegi család birtokába került. A família életében nem számított jelentősnek a kastély, s egy részét 1861-ben Járásbíróság céljaira engedték át. 1928-ban az Igazságügyminisztérium tulajdonába került a kastély, melyben még börtönszárnyat is létesítettek. A második világháború után lakások, óvoda, járási ügyészség kapott helyet a kastélyban, parkjának jelentős részét pedig felszabdalták.
Az 1990-es években hosszú ideig üresen álló és romló műegyüttest 2001-ben vette át a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága és elvégezte a legégetőbb állagvédelmi munkákat. 2004-2006 között egyes részek helyreállítására - például a középrizalit tetőszerkezete - is sor került, s az intézmény 2006-ban kezdte meg egy 2,2 milliárd forintos nagyságrendű uniós projekt kimunkálását.
A régió egyetértésével is bíró projekt fő tartalma a főépület külső-belső felújítása, a termeiben található művészeti értékek restaurálása, illetve a hosszú távon történő fenntartás és értékmegőrzés érdekében az épület megfelelő turisztikai-kulturális hasznosítása, az idegenforgalmi potenciál növelése. Lényeges elem a kastély és környezete sziget jellegének visszaállítása. Fontosabb elemek:
1. A kastélyépület múzeumi és látogatóközponti hasznosítása: az épület homlokzatának és termeinek felújítása, fal- és mennyezeti festmények restaurálása, állandó és időszakos kiállítások elhelyezése, a térség információs pontjának telepítése.
2. A kastélypark rendezése: a barokk kor hangulatának visszaidézése, ismeretterjesztő programhelyszínek létesítése.
3. Rangos tudományos és művelődési rendezvényhelyszín kialakítása: kulturális rendezvények, fesztiválok, helyi programok, barokk esküvők, filmforgatások, tárgyalások, stb.
4. Kiegészítő szolgáltatások telepítése: parkoló, pénztár és információ kialakítása, a szigetre jutást elősegítő híd megépítése, vendéglátó egység (kávézó) kialakítása, bérbeadása, ajándékbolt létesítése, stb.
A projekt kerete 2,2 milliárd forint, melyet kiegészít a Környezet és Energia Operatív Programból a Bódva-folyó Kastély-sziget körüli holtágának revitalizációjára már elnyert 130 millió forintos támogatás. A projektet nevesítő kormánydöntést követően 6 hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a konkrét támogatási szerződés megkötésére sor kerüljön. Ennek várható időpontja ez év vége, s ez azt jelenti, hogy a konkrét munkálatok 2009 koratavaszán elkezdődnek. A beruházás befejezése az ütemezés szerint 2011.
A Műemlékek Nemzeti Gondnokságának ez a második projektje, amely a Kormány támogatását megkapta. Az első a fertődi Eszterházy-kastély megújítási programjának első üteme volt, 1,7 milliárd forint nagyságrendben. Az eljövő időszakban - a számítások szerint év végén - várható a második ütem jóváhagyása 2,3 milliárd forint keretben. Ezen túlmenően a Regionális Operatív Programokban és az ún. Norvég Alapnál az intézménynek több más esélyes pályázata fut - ha ezek sikeresek lesznek, az eljövő években összességében 8-10 milliárd forint lesz fordítható a Gondnokságnál lévő műemlékekre.
