A június 9-ig látogatható tárlat az Első Magyar Látványtár Alapítvány gyűjteményéből a Látványtár művészeti vezetője, Vörösváry Ákos rendezésében valósul meg.
A Moholy-Nagy-kiállítást Aszódi Zoltán katonaorvos első világháborús fényképfelvételei, valamint egy első világháborús tárgyakból emelt installáció egészíti ki. A kiállítás ideje alatt Dessewffy Zsuzsa két, Moholy-Nagyról szóló filmjét vetítik folyamatosan. A megnyitón Gődény Márta zongoraművésznő játszik Moholy-Nagy kedvenc zeneszerzőinek ? többek között Bergnek és Bartóknak ? a darabjaiból.
Hogy a londoni Tate Galéria nagyszabású Moholy-Nagy kiállítása mellett a csatornán innen élők is élvezhessék a világhírű magyar művész alkotásait, különleges, gall földön először látható művekkel várja látogatóit a Párizsi Magyar Intézet május 17-től június 9-ig nyitva tartó tárlatán. Az Első Magyar Látványtár Alapítvány gyűjteményéből rendezett kiállítás Moholy-Nagy első világháborúban készült rajzait tárja a párizsi közönség elé. A kiállítás kurátora a Látványtár művészeti vezetője Vörösváry Ákos.
Az 1895-ös születésű Moholy-Nagy László jogi pályára kívánt lépni, de az első világháború kitörése eltérítette ebbéli szándékától. 1914-ben megszakította jogtudományi tanulmányait és beállt a Monarchia hadseregébe. 1917-ben azonban megsebesült, a lábadozás időszakát egy odesszai kórházban töltötte. A jövőbeli világhírű művész itt, a szenvedőkkel, betegekkel teli nyomorúságos hadikórházban kezdte művészi pályáját, melyről később így vallott egy Németh Antalhoz címzett, 1924. július 18-i keltezésű levelében.
??A háborúban aztán színes krétavázlatokat csináltam. Többnyire levelezőlapokra. Egy barátom, akinek néhányat üdvözletképp küldöttem, el volt tőlük ragadtatva. A dicséret jól esett. Az addig időtöltésül szolgáló rajzolgatás rendszeresebbé vált??
Moholy-Nagy László első világháborús tábori levelezőlapjaiból kb. 300 lap ismert a világ gyűjteményeiben, ennek közel felét őrzi évtizedek óta a Látványtár.
A kiállítás ? kurátora szándékai szerint - ?nem pusztán Moholy-Nagy ifjúkori rajzainak biztosan futó és mégis könnyed és elegáns vonalaira, vagy friss, eleven dekoratív színeire helyezi a hangsúlyt, hanem arra a sajátos fotográfiai látásmódra, amelynek objektivitását nem a kamera, hanem a művész szándéka biztosítja.
Ugyanakkor a sorozat lapjai nem megmerevedett pillanatfelvételek egymásutánjával akarják jelezni a művész objektív tényközlő szándékát, hanem mozgásfázisok és időegységek apró eltéréseinek rajzi érzékeltetésével. Sejtetik és előrevetítik a ?mozgásban látás? későbbi nagy kutatóját és felfedezőjét. Ebből a szempontból a rajzok nemcsak kamera nélküli fotókként, hanem felvevőgép nélküli film kockáiként is nézhetők?.
A tárlaton a mester rajzain kívül, I. világháborús relikviák ? tárgyak és fotók, köztük dr. Aszódi Zoltán orvos, amatőr fotós döbbenetes erejű hadikórház jelenetei ? is segítenek megidézni a rajzok születésének körülményeit, helyszíneit.
A kiállítás ideje alatt a nézők folyamatosan megtekinthetik Dessewffy Zsuzsa két, a művészről forgatott filmjét (Párhuzamos töredékek, A mester tanítványai). A megnyitó estéjén Gődény Márta zongoraművész Moholy-Nagy kedvenc zeneszerzőinek ? többek között Bartók és Berg ? darabjait játssza
A kiállításhoz kapcsolódóan Botár Olivér művészettörténész, a kanadai Manitoba Egyetem Magyar származású tanára tart előadást június 7-én Moholy-Nagy 1916-1923 közötti pályájáról.
A PMI következő tárlata is Moholy-Nagynak állít emléket: ?A fény művészei ? Hommage ? Moholy- Nagy? címmel a Kepes Nemzetközi Egyesület négy országban élő, hét, magyar származású művésze Csáji Attila, Haris László, Kuchta Klára, Mengyán András, Mattis-Teutsch Waldemar, Tubak Csaba, Bortnyik Éva ? állítja ki munkáit.
