MTA-közgyűlés - Az akadémiai intézményhálózat megújítása a középpontban
 |
(MTI) Mint az MTA elnöke kifejtette: a korábbi 40 önálló költségvetési hely helyett január elsejével 10 kutatóközpontból és 5 kutatóintézetből álló hálózat alakult. Ezek ésszerűbb és takarékosabb intézményi működési keretek között, koncentráltabb kutatási stratégia mentén végezhetik közfeladataikat. Míg tavaly 300 millió forintot fordíthattak infrastrukturális fejlesztésekre, az idén 2 milliárdot. A kutatóközpontok nagyobb méretüknél fogva alkalmasabbak koncentrált és multidiszciplináris kutatások végzésére, a korábbinál jobb esélyekkel vehetnek részt a hazai és nemzetközi élvonalbeli kutatásokban.
A megújítási program második szakaszában egységes kutatás- és projektnyilvántartási és -értékelési rendszert alakítanak ki. A versenyképesség növelésére irányuló törekvések legfontosabb eleme, hogy az új intézményrendszerben kulcsszerepük lesz a kimagasló teljesítményt nyújtó iskolateremtő kutatók köré szerveződő kutatócsoportoknak.
Az MTA elnöke kitért a Lendület-programra, amelyet az intézethálózat szerves megújítási modelljének nevezett. A 2009-ben indított projekt a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő tehetségű, a kutatások élvonalába tartozó programokkal pályázó kutatók hazacsábítását, illetve itthon tartását célozta egy kiszámítható kutatói életpálya kereteinek biztosításával. Az idén jelentős forrásbővítés következett be, 1,25 milliárd forint áll a rendelkezésre, ebből 25?30 új Lendület-kutatócsoport indítható.
Hatvanhárommilliárd forintból gazdálkodott tavaly a Magyar Tudományos Akadémia ? derült ki az előző évi költségvetéséről szóló beszámolóból, amelyet a közgyűlés kedden fogadott el.
A Magyar Tudományos Akadémia átlaglétszáma 2010-ben 5486 fő volt, ez 2011-re 207 fővel csökkent. A kutatók száma 2340 fő volt 2010-ben, és 2324 2011-ben. A létszámcsökkentés jellemzően az igazgatási területen valósult meg.
A számokat ismertetve Pálinkás József elmondta, hogy az MTA költségvetési támogatása 37,7 milliárd forint volt, ebből az OTKA-programokra (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) 5,436 milliárd forintot hagyott jóvá az Országgyűlés. Az MTA 0,4 százalékos részesedést képviselt a központi költségvetésben 2011-ben, az előző évhez képest az arány nem módosult. A kutatóintézetek saját bevételei megközelítették a 28 milliárd forintot. "Nagy a Magyar Tudományos Akadémia függősége az állami költségvetéstől" ? jegyezte meg Pálinkás József.
A tavalyi költségvetési irányelvekben megfogalmazott többletforrások felhasználását sorolva Pálinkás József elmondta, hogy a Lendület Program folytatására 602,4 millió forintot biztosítottak. Ebből el lehetett indítani a program 3. ütemét, 16 kutatócsoportot létrehozva. Ezekből 7 az akadémiai kutatóintézetekben, 9 pedig az egyetemeken létesült.
Hat és félmilliárd forint többlettámogatást kér jövőre a Magyar Tudományos Akadémia ? derült ki a 2013-as költségvetési irányelvekből.
Az MTA elnöke rámutatott arra, hogy idén jelentősen, 7,7 milliárd forinttal nőtt az Akadémia költségvetési támogatása. További 1,4 milliárd forintot jelentett, hogy az Akadémiához került az elektronikus információs szolgáltatás (EISZ), azaz a számítógépes tudományos adatbázisok finanszírozására a hazai kutatóintézetek és egyetemek számára. Összességében az MTA forrásai 9,1 milliárd forinttal bővültek. "Az akadémiai fejezet 2013. évi költségvetési irányelveit azzal a céllal alakítottuk ki, hogy költségvetése biztosítsa egy nemzetközileg is versenyképes, folyamatosan javuló teljesítményű kutatási tevékenység finanszírozási kereteit" ? emelte ki.
A 2013. évi költségvetési irányelvekben az előterjesztés három fő területen javasol forrásbővítést, köztük a kutatási tevékenységeket megalapozó infrastrukturális feltételek biztosítása és a kutatási közfeladatok személyi feltételeinek javítása terén.
Összességében a fejlesztési igény 6,5 milliárd forint, ami a 2012. évi 43,477 milliárd forintos költségvetési támogatás 14,5 százalékát teszi ki.
Dinamikus volt sok tekintetben a tavalyi év, az impaktfaktoros publikációk számát és az összesített impaktfaktort tekintve 2011-ben tovább folytatódott a kiemelkedő növekedés a matematikai és természettudományok területén, az akadémiai intézetek kutatói két Nature- és öt Science-cikk társszerzői voltak ? hangsúlyozta Németh Tamás, az MTA főtitkára a kutatóhálózat 2011. évi eredményeit értékelve.
A kutatóintézet-hálózatban 2011-ben az összes tudományos publikáció száma 7191 volt. Az előző évi adatokhoz képest az élettudományok területén a publikációk száma 26 százalékkal, a matematikai és természettudományok területén 7 százalékkal nőtt, a társadalomtudományok terén 12 százalékkal csökkent.
A közgyűlés elfogadta el a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA), az MTA társult intézménye tavalyi tevékenységéről szóló írásos beszámolót.
A jelentés szerint a SZIMA 2011. évi teljes évi rendes költségvetése 12,1 millió forint volt, ehhez járult még az MTA 1,5 millió forintos konferenciatámogatása.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának jelenleg 84 rendes tagja van. A SZIMA életre hívását Kosáry Domokos, az MTA elnöke (1990?1996) szorgalmazta, mivel 1949 előtt az MTA szerves része volt a Széptudományok Alosztálya. A rehabilitációs folyamat során a Magyar Tudományos Akadémia 1992-ben megalapította az 1949-ben kizárt területek, az irodalom és a művészetek jeles képviselői számára a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát, amely az MTA társult intézménye, de külön alapszabállyal rendelkező, önálló szervezet.