Az Iroda megalapításához szükséges együttműködési megállapodást ma írta alá ünnepélyes keretek között a KÖH, a VPOP és az ORFK vezetője.
Az Iroda működésének alapját képező, a lopott műtárgyak keresésére szolgáló adatbázis megalapításának munkálatai előrehaladott állapotban vannak, a szoftvert az Interpol a kulturális tárcánál működő miniszteri biztos rendelkezésére bocsátotta. Kifejlesztéséhez a Generali Providencia Biztosító is hozzájárult, így a kész szoftver tesztelése ? az ORFK Körözési osztályának segítségével ? 2-3 hónapon belül megindulhat.
Az Iroda célja a műgyűjtemények, műtárgyak biztonságának, a műtárgytulajdonosok biztonság-érzetének növelése, a legális műkereskedelem támogatása, az illegális műkereskedelem visszaszorítása, az Európai Uniós normák átvétele a műtárgyakról való gondoskodás terén, az Európai Unión belüli bűnmegelőzési, bűnüldözési és műtárgyvédelmi programokhoz való kapcsolódás hátterének kiépítése, valamin az ellopott műtárgyak felkutatásának segítése.
Az Iroda ezen célokat lopott műtárgyak adatbázisának felállításával és használatával, valamint a nemzetközi kapcsolatok hasonló profilú magán és hivatalos szervezetekkel történő együttműködésben valósítja meg. Az Iroda együttműködik továbbá a rendőrséggel, vámőrséggel, a műkereskedőkkel és szervezeteikkel, a biztosítótársaságokkal, a hazai és külföldi múzeumokkal, biztonságtechnikai szakértőkkel, az Unescoval, az Interpollal és az Europollal.
Az Iroda működése során információt szolgáltat és fogad be, tanácsot ad, konzultál, közvetítő kapocs szerepét tölti be a rendvédelmi szervek, köz- és egyházi gyűjtemények, kereskedők és műgyűjtők között, oktatást szervez és kiadványokat publikál.
További információért kérjük forduljanak Bánkutiné Hajdú Éva miniszteri biztoshoz (tel: 06 30 2416171)
Budapest, 2006. március 22.
Háttér
A kormány 1036/2005 (IV. 21.) számú határozatában megjelölte a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája rövid, közép- és hosszú távú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokat. A Kormányhatározat II/D/9. pontja kimondja: ?A kulturális javak fokozott védelme érdekében, azok illegális kereskedelmének visszaszorítására egy közös alapítású, országos hatáskörű, megfelelő informatikai háttérrel rendelkező információs irodát kell létrehozni. Létre kell hozni továbbá a lopott műtárgyak, kulturális javak olyan nyilvántartását, amely ezek keresését elősegíti?.
Az a tény, hogy a Kormányhatározat négy tárca egyetértésével jutott a kormány elé és fogadtatott el, azt mutatja, hogy az államigazgatás látszólag egymástól távoli feladatokat ellátó szakértői ismerték fel a kooperáció szükségességét. Azzal pedig, hogy éppen egy társadalmi összefogást sürgető stratégia részeként jelölték ki a feladatot az állami és a civilszféra együttműködését valósítják meg.
A lakosság és az egyházak tulajdonában lévő kulturális javak, a művészeti alkotások, az antik világ és a múlt értékké nemesedő tárgyai ? hétköznapi nyelvi használatban: a műtárgyak ? becsülni való közös kulturális vagyonunk, amelyet tulajdonviszonyaitól függetlenül állami gondoskodás illet meg. Az a gondolkodásmód, amely az egyházi és a magángyűjteményekben lévő műtárgyakat nem tekinti védendő közös vagyonnak, az európai gondolkodással ellentétes, hiszen minden közgyűjteményünk magángyűjteményből, magán-vásárlásokból alakult ki.
Bár a kulturális javak terhére elkövetett bűncselekmények a bűnüldözés kategóriájába tartoznak, a velük kapcsolatos problémák megoldása még a magántulajdonban lévő, nem védett műtárgyak esetében sem csupán a tulajdonosok és a műkereskedők érdeke.
