Művészeti felsőoktatási intézmények: az integráció nem hoz hasznot

Kultpol

 Batta András

(MTI) - Batta Andrásnak, aki egyben a Művészeti Egyetemek Rektori Székének (MERSZ) soros elnöke is, meggyőződése, hogy a magyar felsőoktatás és kultúra jobban jár a művészeti műhelyek autonómiájának megtartásával. A jövő héten egyébként találkoznak az öt érintett intézmény rektorai, a MERSZ tagjai.
   

Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) rektora elmondta, csak a sajtóból értesült arról, hogy összevonnák a művészeti egyetemeket. "A szaktárca eddig nem közölt részleteket, fél éve ugyan elhangzott, hogy ami jól működik, abba nem kell 'belepiszkálni', de takarékosságra hivatkozva dönthetnek másképp is az illetékesek" - jegyezte meg. 2002-ben már volt hasonló gondolat, de kiderült, hogy ez a lépés nem hozna semmiféle megtakarítást.
   
Az MKE azon kevés egyetemek közé tartozik, amelyik gazdaságilag is rendben van, pedig 157 millió forintot vontak el tőlük. Az MKE nem fizetős intézmény, kilencszeres a túljelentkezés, de négy fázisos a felvételi, és a fölvettek már valamilyen előképzettséggel rendelkeznek. Remélik, a 140 éves intézmény önálló marad, mert a képzőművészet autonóm műfaj, az egyetem a képzés egyetlen helye - hangsúlyozta a rektor.
   
Ascher Tamás, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora úgy fogalmazott: az összevonásról konkrétumokat nem tud, a részletekről még senki nem tájékoztatta. Az elgondolás nem új, például Finnországban is történt a közelmúltban hasonló átalakítás. Hozzátette: minden azon múlik, hogy az összevonás valójában mit jelent.
   
Szakály György, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektor-helyettese nem találja reális elképzelésnek az integrációt. Nincs hitelt érdemlő értesülése, abban bízik, ha valamiféle racionalizálásra sor kerül, azt alaposan átgondolják. "Nem vetélkedhetünk egymással, abban, spicc cipőre, márványra vagy kottára legyen pénz. Nem lehet a 10 éves balett növendéket a 30 éves szobrász hallgatóval egy kollégiumba zárni." Az egyetemmé válás előtt álló főiskolától 112 millió forintot zároltak, nehezen élnek, 6 éve nem emeltek fizetést. "Nincs adósságunk, további megszorítást nem lennénk képesek elviselni, jó hírű képzésünk fejlesztése megrekedne" - emelte ki Szakály György, akit nemrég a főiskola szenátusa rektori posztra jelölt. 
   
?A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem vezetősége jelenleg várakozó állásponton van a hivatalos, részletes információkig" ? közölte az intézmény kommunikációs igazgatója, hozzátéve: nem akarnak találgatásokba bocsátkozni.
   
Batta András, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumba küldött levelében külön felhívja a figyelmet: "...a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) sajátos helyzetét hangsúlyozom, s az ebből következő alternatív megoldás megfontolását vetem fel."  Az intézmény hungaricum, egyben nemzetközi érték is. Alapítója, egykori és mai világhírű növendékei révén a nemzetközi zenei élet utánpótlásának egyik legjelentősebb európai fellegváraként tartják számon. "Ezt erősíti meg az Európai Unió által 90 százalékban finanszírozott, jelenleg futó, és a következő két évben óriási sikerrel kecsegtető, mintegy 11 milliárd forintos fejlesztési-építkezési projekt, mellyel a magyar állam erkölcsi és jogi kötelezettséget vállalt. A projekt sokatmondó címe: "Liszt Ferenc Zeneakadémiája, az európai zenei felsőoktatás megújuló központja Budapesten" - emeli ki a rektor. Batta András rámutatott: országos érdek, hogy a Liszt Akadémia kapjon egy sajátos, a nemzeti intézmények rangjának megfelelő státuszt, amely tekintettel van a képzés és a kulturális szolgáltatás kettősségére, az intézmény kivételes hagyományaira, művészeti műhely-jellegére, az egyetemekétől eltérő, de nem kevésbé minőségi értékeire.