 |
|
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus épülete |
(MTI) - Az intézet Nemzetiségi és Kulturális Szakértői Tanácsa (NKSZT) kezdeményezésére meghirdetett tanácskozás során a meghívott szakemberek a kisebbségi ombudsman által a kisebbségi kulturális jogok érvényesülésének vizsgálatáról készített jelentés, illetve az oktatási és kulturális tárca közművelődési főosztályának 2007-2013-as közművelődési stratégiája alapján tekintették át a magyarországi kisebbségek kulturális életének kérdéseit.
Szurmainé Silkó Mária az általa vezetett közművelődési főosztály stratégiáját ismertetve hangsúlyozta: a dokumentum nem ad programot a teljes hazai kultúra területére, annak csak szűkebb szeletét vizsgálja. Emellett a kisebbségek ügye a tárcán belül 2008-ban az Esélyegyenlőségi Főosztályhoz került, ezért a stratégiának csak kisebb szelete vizsgálja a kisebbségi kultúra helyzetét - tette hozzá.
A közművelődési törvény megérett arra, hogy módosítsák, ehhez már a háttértanulmány is elkészült, de döntenie a politikának kell - jegyezte meg a főosztályvezető. Mint hozzáfűzte, a választások után a jelenlegi minisztériumi struktúra átrendeződése várható, ekkor érdemes átgondolni, hogyan lehet egységesen kezelni a kisebbségi kultúra területét.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa (Kállai Ernő) február 1-jén közzétett jelentését ismertetve Magicz András főosztályvezető elmondta, hogy a 467 oldalas dokumentumot elsősorban figyelemfelkeltésnek szánták.
Mint elárulta, a vizsgálat során meghallgatták mind a 13 hazai kisebbség képviselőit, 200 intézményt, hatóságot kerestek meg, s végül 35 jogalkotási javaslatot, valamint 78 ajánlást fogalmaztak meg.
Az ombudsman legnagyobb figyelmet kiváltó javaslata a 13 nemzetiség közgyűjteményeinek közös helyet adó Nemzetiségek Háza létrehozásáról szólt, ez az új intézmény azonban a jelenlegi kisebbségi kulturális rendszer párhuzamos fejlesztése mellett valósulna meg - hangsúlyozta Magicz András.
A tanácskozáson részt vevő kisebbségi kulturális szakemberek üdvözölték az ombudsman jelentését, kiemelve, hogy az alapot ad a közös stratégia kidolgozására.
Mint arra a Magyarországi Románok Kutatóintézetét vezető Berényi Mária felhívta a figyelmet, a 13 magyarországi kisebbség helyzete csak jogi szempontból azonos, egyébként számos szempontból különbözik. Egy közös dokumentációs központ, levéltár, könyvkiadó, kiállítóterem azonban jól jönne - ismerte el.
A szlovákság kultúráját kutató Gyivicsán Anna egy nemzetiségi értelmiségnevelési program szükségességéről beszélt. Mint hozzátette, ez nemcsak a bölcsészképzésről kellene hogy szóljon, hanem más egyetemeknek is programokat kellene indítaniuk a nemzetiségi hallgatók számára. A kisebbségi kultúra anyagi hátteréről szólva Gyivicsán Anna úgy vélte, a "realitás teljes hiánya" tapasztalható a nemzetiségi szervezetek részéről, a többségi társadalom ugyanakkor fölösleges kiadásnak tartja az erre fordított összeget; nem csak a konzervatívok, hanem a liberálisok is.
Lásztity Péró, a Szerb Intézet igazgatója úgy értékelte, hogy a Kállai Ernő hivatala által készített jelentés az utóbbi 20 év legjelentősebb találkozójához ültette le a nemzetiségi kulturális élet képviselőit. Az NKSZT tagja élesen bírálta a magyar kormányzati gyakorlatot, amely a hazai kisebbségeket "második helyre" sorolja a határon túli magyarok mögött. "Úgy érezzük, mi itt adófizetők vagyunk, és ami a határon túl van, az ezután jön" - fogalmazott. Lásztity Péró több megszólalóval együtt felvetette a kisebbségi közművelődési fejkvóta bevezetésének szükségességét is a hazai kulturális intézményeknél.
Az oktatási és kulturális tárca vezető főtanácsosa, Székely Szabó András arra figyelmeztetett, hogy nem szabad kettős mércét alkalmazni a határon túl magyarok és a hazai kisebbségek vonatkozásában, de hasonlóan káros "a rossz ízű átmutogatás a túloldalra". Tévhit, hogy a határon túli magyar kultúra jelentősebb súlyt képviselne a magyar államigazgatásban - vélekedett. Mint hozzáfűzte, valóban részletezni és finomítani kellene a jogszabályokban a kisebbségi kulturális jogok érvényesítésének gyakorlatát. Ennek természetesen anyagi vonatkozásai is vannak, és ez a mostani gazdasági helyzetben kérdés - jegyezte meg Székely Szabó András.
A tanácskozást vezető Szauer Ágnes kezdeményezte, hogy a vitát májusban folytassák a résztvevők.
