Szavaival Szvák Gyula főkurátor a moszkvai 7. Non/fiction könyvvásár megnyitóján mondott beszédéhez kapcsolódott, aki hangsúlyozta, hogy bár az oroszországi kulturális évad eseményei az Ermitázs-kiállítással és a Non/fiction-nel lezárulnak, az ?igazi élet?, azaz a magyar kultúra folyamatos jelenléte most kezdődik csak igazán Oroszországban.
Erre garancia az is, hogy folyamatosan számíthatunk az orosz kulturális és tudományos világ olyan kiváló személyiségeire, mint akik Popov melett 2005. november 30-án vehették át Bozóki András kulturális miniszter által adományozott Pro Cultura-díjat: Szergej Miturics könyvművész, a Bibliotheca Hungarica című sorozat tervezője és kiadója, valamint Andrej Nyikolajevics Szaharov történész, akadémiai levelező tag, aki a magyar és orosz társadalomtudományi párbeszéd újjáélesztéséért, illetve a történész-kerekasztalok életre hívásáért és folyamatos fenntartásáért tesz sokat. (Mint emlékezetes, Lev Dogyin pétervári színházi rendező társulata budapesti vendégjátékán vehette át a díjat Vass Lajos államtitkártól).
A minőségi szépirodalom és bölcseleti műfajok szakfórumaként népszerűvé vált 7. nemzetközi könyvvásár magyar kínálata ismét igen gazdag volt: Kiss Ilona, a moszkvai Kulturális Központ igazgatója tíz új orosz nyelvű könyvet mutatott be, amelyeket ugyancsak az oroszországi Magyar Évad támogatott. Kiemelkedik közülük Kertész Imre Felszámolás című könyve Jurij Guszev fordításában: a Tekszt kiadó immár a negyedik Kertész-könyvvel jelent meg az orosz könyvpiacon. Örkény István: Lágerek népe című könyvét Tatjana Voronkina fordította és a Hronyikjor kiadó gondozta; ez a kiadó ugyancsak elkötelezettje a magyar irodalomnak, tavaly Illyés Gyula: Oroszország 1934 című munkájával keltettek figyelmet. A Bibliotheca Hungarica sorozat két új darabbal gazdagodott: Bibó István tavalyi sikere után az idén A zsidókérdés Magyarországon 1944 után című esszét jelentette meg Maja Ceszarszkaja fordításában a Tri kvadrata kiadó, s most először látott napvilágot orosz nyelven József Attila prózája Elhagyott telkek vidéke címen Jelena Sakirova kitűnő fordításában ? kiadására a József Attila Emlékév keretében, a Nemzeti Évfordulók Titkársága támogatásával került sor. A magyarországi ruszisztika legfrissebb kiadványai jelzik, hogy a szervezők az évad könyvprogramját kétoldalú, kölcsönösen fejlesztendő projektként képzelik el: az ELTE orosz filológusainak kötete Russica Hungarica címen, az ELTE Ruszisztikai Központ kiadványa pedig Az orosz-magyar kapcsolatok 12 százada címen, két nyelven jelent meg. A szombathelyi történészek műhelyéből került ki Ágoston Magdolna könyve az orosz állami szimbolika kialakulásáról. Külön említést érdemel az a két kötet, amelyet minimális támogatással, az Ermitázs-kiállításhoz kapcsolódva adott ki az Aleteia kiadó Osztrák-magyar művészeti kultúra címen, illetve Maja Ceszarkaja magyar műfordítás- és verseskötete, amelyet a Vodolej kiadó saját költségére jelentetett meg.
