Nemzeti Galéria: egyelőre szükségtelen a beolvasztás

Kultpol

 

(MTI) Mint írják, a Magyar Nemzeti Galéria vezetősége és munkatársai a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatokból értesültek arról, hogy a miniszterelnök Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját kormánybiztosnak nevezte ki az új nemzeti közgyűjtemény koncepciójának, ennek keretében a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesítésének előkészítésére.

 
Míg a ? kormánybiztos kinevezéséről szóló ? első határozat alapos, szakmai alapokon nyugvó, közös stratégia kidolgozását sejttette, a ? két múzeum egyesítéséről is rendelkező ? második 2012. február 29-i határdátummal már a "beolvadás" személyi és szervezeti intézkedéseinek megtételére hatalmazza fel a kormánybiztost.
    
"Mivel nem történt előzetes egyeztetés, legalább a főbb elvek kidolgozása a fenntartó és az érintett felek között, a Magyar Nemzeti Galéria rendkívül problematikusnak tartja a két intézmény gyors, mechanikus összevonását" ? mutatnak rá a közleményben.
    
Mint írják, a nemzetközi példák azt mutatják, hogy egy új intézmény létrehozása többéves előkészítő munka után valósul meg: elvégzik a szükséges hatástanulmányokat, kockázatelemzést és a későbbi fenntarthatóság figyelembevételével kidolgozzák az új intézmény misszióját, stratégiáját.
    
Mindehhez az adhat jogcímet, hogy a nemzeti vagyon, a műtárgyállomány jobb körülmények közé kerül, és bemutatásuk, közreadásuk magasabb szinten valósulhat meg. Az új múzeum-koncepció kidolgozása tehát ? a 2013. szeptember 30-i határidő figyelembe vételével ? a Magyar Nemzeti Galéria partnerként való bevonásával valósulhatna meg.
    
Mint hangsúlyozzák, a két intézmény az új múzeum megalakulásáig még évekig régi székhelyén kénytelen tovább működni, ami nem jelent megtakarítást. Az összevonás után azonban még kevesebb költségvetésből kellene gazdálkodniuk, a kiállítások, a kiadványok mellett a műtárgyak és az épületek állagvédelmét biztosítaniuk. "Úgy gondoljuk, hogy nem a jelennek, hanem a jövőnek, a következő generációknak építünk új múzeumot. Magyarország kulturális javait csak egy elkötelezett, erre a munkára specializálódott, magas szakmai színvonalat biztosító intézmény tudja hatékonyan közvetíteni" ? írják, hozzáfűzve, hogy erre a garanciát egy szakemberek bevonásával közösen kidolgozott koncepció összeállítása adhat.
    
A közlemény kitér arra: a Magyar Nemzeti Galéria eredményei bizonyítják, hogy képes a jelenlegi szervezeti formájában is a magyar művészetet méltón képviselni, közönség elé tárni. "Éppen ezért a beolvasztást ? az új épületek hiányában ? egyelőre szükségtelennek, mindkét intézményre és gyűjteményre nézve károsnak tartjuk" ? írják, hozzátéve, hogy a beolvasztás egyetlen eredménye egy nagy múltú, a nemzeti kultúrkincs védelmével és szakmai kezelésével megbízott intézmény, a Magyar Nemzeti Galéria indokolatlan megszüntetése lenne.
    
A közlemény szerint a Magyar Nemzeti Galéria vezetősége a fenti indokokkal levélben fordult Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez.
 
Baán László: az AICA félreértette vagy félremagyarázza a kormánydöntést
A kormánydöntés különös félreértésének vagy félremagyarázásának nevezte Baán László a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) Magyar Tagozatának állásfoglalását, amelyben azt kifogásolják, hogy hatásvizsgálatok, szakmai háttértanulmányok, egyeztetések  nélkül döntött a kormány a Magyar Nemzeti Galéria Szépművészeti Múzeumba olvasztásáról és a múzeumi negyed létrehozásáról.
A műkritikusok állásfoglalásukban arra figyelmeztetnek, hogy a kormányhatározat nyomán megszűnik az "egyik legfontosabb közgyűjteményi intézményünk" és megkezdődik az "elmúlt száz év legnagyobb volumenű múzeumi beruházása".  "A Baán László kormánybiztos nyilatkozataiból kiolvasható 'előzetes irányok' mögött nemhogy konszenzus, de egyetlen szakmai vélemény sem áll. A kormány pedig ezt a nagy horderejű döntést nem támasztotta alá koncepcióval, és nem is indokolta" - kifogásolja az AICA Magyar Tagozata.
    
Az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elmondta: az AICA állásfoglalása sajátos félreértése vagy félremagyarázása a történteknek, hiszen épp azért nevezték ki kormánybiztossá, hogy a tervezett nagyszabású múzeumi beruházást illetően az elkövetkező két évben, 2013 végéig levezényelje az előkészítést, egyeztetéseket folytasson a múzeumi szakmával, a fővárossal, valamint az érintett kerületekkel. Az egyeztetési folyamat pontosan a kormánybiztos kinevezésével kezdődött meg. "Abszurd dolog számon kérni a kormányon, hogy az egyeztetési folyamat megkezdése előtt miért nem egyeztet" ? tette hozzá.
    
Baán László szerint az sem igaz, hogy a Magyar Nemzeti Galéria megszűnik, hiszen csupán intézményi működtetési szinten történik átszervezés, amelynek keretében újraegyesül a Szépművészeti Múzeum és a budavári intézmény, helyreállítva ezzel a múzeum 1957-et megelőző egységét. A Galéria továbbra is kiemelt jelentőségű országos múzeum marad ? szögezte le a kormánybiztos.
    
"A kormány arról döntött, hogy a Galériának el kell költöznie a Várból. Az, hogy az ottani terek nem igazán alkalmasak jó múzeumi kiállítások rendezésére, már megnyitása óta köztudott" ? fogalmazott Baán László, aki emlékeztetett arra, hogy a felépítendő múzeumi negyedben a Nemzeti Galéria gyűjteménye vadonatúj épületben kap helyet, így szerinte indokoltabb lenne a kormánydöntést "a magyar muzeológia történetében 100 éve nem látott lehetőségként" értelmezni, amelynek előkészítésére a kormány kétéves időt biztosított.
    
"Mindaddig, amíg az új épület nem készül el, az összevonás a jelenlegi Nemzeti Galéria gyűjteményeit semmilyen formában nem érinti, minden marad a helyén" ? szögezte le a főigazgató, majd hozzátette, a kormány döntése az intézmény működésének racionalizálását és a magyar művészet pozícióinak javítását szolgálja, ami sem a gyűjteményben folyó szakmai munkát, sem a közönséget nem érintheti hátrányosan.
    
Baán László felidézte, hogy a Magyar Nemzeti Galériát 1957-ben hozták létre szovjet mintára, kiszakítva a magyar művészetet a Szépművészeti Múzeumból. A gyűjtemények újraegyesítése igazodik az európai trendekhez, emellett magyar művészeti érdekeket is szolgál, hiszen a magyar művészetet európai kontextusba helyezi vissza, így lehetőséget teremtve valós értékeink megmutatására ? fogalmazott Baán László, "történelmi igazságtételnek" nevezve az összevonást. 
    
A kormánybiztos emlékeztetett arra is, hogy megbízatása a teljes magyar nemzeti közgyűjteményi rendszer áttekintésére szól, és ennek alapján kell javaslatot tennie a kormány számára, hogy mely gyűjtemények kerüljenek a felépítendő múzeumi negyedbe. 
    
Arra a kérdésre, hogy érinti-e az összevonás a Magyar Nemzeti Galéria dolgozóit, Baán László azt válaszolta, hogy az egyesülésből egyik intézmény sem kerülhet ki hátrányosan. "Azt kell kiaknázni mindkét intézményben, ami a legjobban működik, meg kell őrizni és meg kell tanulni a legjobb gyakorlatokat"  ? mondta.
    
Arra a kérdésre, hogy számít-e Csák Ferenc, a Magyar Nemzeti Galéria jelenlegi főigazgatójának munkájára, a főigazgató azt felelte: a galéria minden jelenlegi vezető beosztású munkatársával szeretne elbeszélgetni, hogy megosszák vele jövőképüket a múzeum működéséről. "Ezen beszélgetések után lesz lehetőségem nyilatkozni a munkatársak jövőbeni helyzetéről" ? tette hozzá.