(MTI) - A megemlékezéssorozat reggel közjogi méltóságok részvételével kezdődött el Budapesten, a Kossuth téren a Magyar Köztársaság lobogójának felvonásával, majd félárbocra engedésével.
Az eseményen részt vett az öt közjogi méltóság: Sólyom László köztársasági elnök, Bajnai Gordon miniszterelnök, Katona Béla, az Országgyűlés elnöke, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke.
A Kossuth téri megemlékezés után a Batthyány-mauzóleumnál és a Fiumei úti sírkertben, a Nemzeti Panteonban koszorúztak. A kegyelet és a megemlékezés koszorúit helyezte el többek mellett Sólyom László, valamint Hiller István oktatási és kulturális, valamint Gráf József földművelésügyi miniszter a kormány nevében. Ugyancsak koszorúzott Pálffy Ilona, az Ab főtitkára, Kozma György, a LB közigazgatási kollégiumának vezetője, és Tömböl László, a honvéd vezérkar főnöke. A parlamenti pártok képviselői is elhelyezték koszorúikat.
Mandur László, az Országgyűlés szocialista alelnöke a mauzóleumnál az összefogás fontosságáról beszélt, úgy fogalmazott: "az 1848-49-es szabadságharc elbukott, de nem bukott el, sőt megerősítést nyert és vérrel írt esküként él 160 éve az utódokban a szabadság vágya és szeretete". Véleménye szerint a szabadság alkotórészei most is ugyanazok, mint akkor: az emberi méltóság tisztelete, a hazaszeret és a jövőért viselt felelősség.
A Batthyány-örökmécsesnél a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés, az AB és a LB nevében helyeztek el koszorúkat. A kormány képviseletében Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter koszorúzott.
Az állami megemlékezést követően Rogán Antal, a kerület fideszes polgármestere is elhelyezte önkormányzatának koszorúját az örökmécsesnél, majd a kerület általános iskolásai tettek virágot az emlékmű talapzatához.
A vértanúk emlékére felavatták Pákozdon a Mártírok Emlékművét, ahol Szekeres Imre honvédelmi miniszter beszédében hangsúlyozta: a magyar történelem és a Magyar Honvédség 1849. október 6-án kötött egymással szövetséget, 1848-49 teremtette meg azt a különleges kapcsolatot a haza, a nemzet és a honvédség között, amely örökre megmarad Magyarországon.
Korábban:
