(MTI) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a 13 hivatalosan elismert magyarországi kisebbség kulturális jogairól szóló, hét területet átfogó vizsgálatának eredményét ismertetve hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a kisebbségi kulturális élet valamennyi területén komoly hiányosságok tapasztalhatók. Ezek nagy része a jogi szabályozás és az állami szerepvállalás hiányosságából adódik, ezért 35 jogalkotási javaslattal és 78 ajánlással fordul a kormányhoz és a kisebbségi szervezetekhez - tette hozzá.
Kállai Ernő közlése szerint a kisebbségi közösségek asszimilálódnak, egyre nehezebb kultúrájuk ápolása, s ezt a folyamatot a meglévő kulturális intézményi háttér nem képes megállítani.
A kisebbségi ombudsman ezért egy olyan komplex kulturális intézmény létrehozását szorgalmazza, a már meglévő és működő kulturális intézmények fejlesztése mellett, amely a 12 nemzetiség és a cigány etnikai kisebbség közgyűjteményének helyet ad. A Nemzetiségek Háza egy befogadó, kutató bázis lenne, amely a könyvtári, közművelődési és előadó-művészeti funkciót is átölelné - magyarázta.
A kisebbségi kulturális jogok érvényesülésének vizsgálatáról készített jelentés CD-n
A több mint félezer oldalon összegzett vizsgálati eredményt ismertetve Kállai Ernő azt mondta: lehetetlen kimutatni, hogy mennyi pénzt fordít az állam kisebbségi kultúrára, ráadásul erről a kezelő szervek sem tudtak pontos számokat adni, míg a Pénzügyminisztérium által közölt adatok alapján megközelítőleg lehet csak képet alkotni. Hozzátette: azt sem tudni pontosan, hogy hány kisebbségi kulturális intézmény van ma Magyarországon, azokat kik látogatják, az ott elhelyezett gyűjteményeket kik olvassák, mi lett és lesz a gyűjtemények sorsa.
A vizsgálat többek között azt is megállapította: nincs nyilvántartás a kisebbségi szempontból jelentős temetőkről, sírokról, és bár maguk a temetők a kulturális örökség részei, nem állnak műemléki vagy helyi védelem alatt.
Nincs olyan országos nyilvántartás, amely a muzeális intézményrendszer kisebbségi tartalmáról szolgálna adatokkal. A közművelődési intézményeknek sincs egységes és pontos adatbázisa a kisebbségi feladatokat ellátó intézményekről: az oktatási és kulturális tárca, az önkormányzati minisztérium és a statisztikai hivatal is más-más adatokból dolgozik. A kisebbségi filmalkotásokat tekintve megállapítható: Magyarországon nincsenek, vagy nem ismertek a kisebbségi műhelyek, a Magyar Televízión kívül nem készülnek kisebbségi filmek, pedig jelentős állami támogatást fordítanak erre a szakmára.
A nemzetközi szerepvállalásról szólva Kállai Ernő azt mondta: Magyarország és a 12 nemzetiség anyaországa között működő vegyes bizottságok nagyon alacsony hatásfokúak.
A kisebbségi ombudsman kijelentette: ha azt akarjuk, hogy az a multikulturális állam - amelynek szükségességét az alkotmány is említi - megmaradjon, nem deklarációkra, hanem konkrét lépésekre, intézményekre és azok finanszírozására van szükség, különben néhány évtizeden belül teljesen asszimilálódhatnak, eltűnhetnek a kisebbségek, főleg az intézmények nélküli kisebb lélekszámú közösségek.
