A holokauszt nem történelmen kívüli esemény, hanem a világ és Európa történelmének része; a népirtás alapjául szolgáló ideológiát emberek találták ki és emberek működtek közre a végrehajtásban Ukrajnától Magyarországon át Olaszországig - mondta Ormos Mária történész, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány által rendezett tanácskozás levezető elnöke.
Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke kijelentette: a múlttal való szembenézés néha fájdalmas, de nem megkerülhető. Szavai szerint az emberi tisztességet és tartást újra és újra kell tanulni és tanítani nemzedékről-nemzedékre.
"A magyar állam és nemzet ezeréves történetére a befogadás volt a jellemző, mégis megtörtént, aminek sohasem lett volna szabad megtörténnie" - mondta. Hangsúlyozta, a XX. század tanulsága, hogy újra meg kell tanítani az emberi együttélés mózesi parancsát, ne ölj!
Az Akadémia elnöke köszöntője után a "Tudomány a társadalomért" akadémiai díjjal tüntette ki a 82 éves Randolph L. Braham professzort, a New York-i Rosenthal Holokauszt Intézet igazgatóját, akit Vizi E. Szilveszter a magyarországi holokauszt- kutatás nemzetközileg elismert alakjaként jellemzett.
Az erdélyi születésű amerikai tudós a magyarországi holokauszt mártírjai nevében is köszönetet mondott az elismerésért.
Hiller István kulturális miniszter köszöntőjében arról beszélt: a múlttal való szembenézés célja nem önmagában a múlt, hanem a jövő. Mint mondta, a felnövekvő generációk gondolkodásmódjának kialakításáról van szó, arról, hogy "gyerekeink racionálisan és emocionálisan rendelkezzenek gondolatokkal és ismeretekkel".
A konferencia résztvevőit a kormány nevében köszöntő miniszter azt mondta: a holokauszt-kutatás magas színvonala, valamint az oktatással való kapcsolata, a holokausztról való jelenlegi magyarországi tudásanyag "messze nem áll arányban egymással".
Simone Veil, a francia Soá Emlékalapítvány elnöke arról beszélt, "mindannyian tudjuk, hogy ha nincsenek tanúk, az esemény is meg nem történtté nyilvánítható".
Elmondta, hogy a második világháború után a népirtás hazatért túlélőit gyakran nem akarták meghallgatni, vagy nem hitték el az általuk mondottakat, és időt igényelt, amíg a történészek, majd a közvélemény figyelme is e szervezett tömeggyilkosság felé fordult.
Szavai szerint ma is vannak még nem teljesen feltárt területek, ezek közé sorolta a Horthy-kormányzat vagy a nyilasok szerepét, illetve az ellenállók tevékenységét.
Szólt arról, hogy a háborút követő évtizedekben Magyarországon alig hallathatták hangjukat a túlélők, megemlítve, a közvélemény egy részének szemében a holokauszt emlékét "a kommunista időkben elkövetett bűnök szinte eltörölték".
Simone Veil szerint fontos, hogy az ország az uniós csatlakozás küszöbén felidézze történelmét és megbékéljen azzal. "Az egységes Európának szüksége van az ősi ellenségek kibékítésére, amihez viszont elengedhetetlen az egykori események felidézése" - mondta az előző nap a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatával kitüntetett Simone Veil.
"A nácik számára az európai zsidóság megsemmisítése ugyanolyan fontos célkitűzés volt, mint a katonai győzelem" - jelentette ki Paul A. Shapiro, a Center for Advanced Holocaust Studies igazgatója a tanácskozáson. Szavai szerint sokan voltak, akik tudtak a szörnyűségekről, de nem léptek fel ellenük. Mint mondta, újra és újra szembe kell nézni a világ és Magyarország történetének ezzel a sötét időszakával - ez ugyanis a legkevesebb, amivel a Holokauszt során meggyilkoltaknak és a túlélőknek tartozunk.
Paul A. Shapiro lényegesnek nevezte, hogy a Holokauszt dokumentumai elérhetőek legyenek a kutatók számára. "Nem szabad elrejteni ezeket" - fogalmazott.
David Bankier, a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet igazgatója az intézmény tevékenységének bemutatása után arról beszélt: Magyarország belépése az Európai Unióba egyben csatlakozás "a történelmi tudatosság általánosan elfogadott iskolájához", valamint "a kutatás fő áramához", ami hozzájárulhat a megfelelő tudományos alapok megteremtéséhez is.
A vasárnap záruló konferencia célja a magyar holokausztra vonatkozó legfrissebb kutatási eredmények megismerése és megismertetése - írta a konferencia programfüzetében Molnár Judit főszervező.
A tanácskozásra neves külföldi előadók érkeztek Budapestre az Egyesült Államokból, Kanadából, Izraelből, Németországból, Franciaországból, Lengyelországból, Romániából és Olaszországból.
A nyitónapon Randolph L. Braham tartott plenáris előadást "Gondolatok a magyarországi holokausztról hatvan év után" címmel.
A résztvevők tematikus szekciókban tanácskoznak, megvitatják egyebek között a Holokauszt előzményeit, a romániai, észak-erdélyi Holokauszt kérdéseit, eszmét cserélnek a Holokauszt emlékezetéről és interpretálásairól, a felelősségre vonásról és a jóvátételről.
További cikkek ebben a rovatban
