New York-i szakértői beszélgetés 1989-ről és Magyarország szerepéről

(MTI) - A berlini fal és a kelet-európai szovjet uralom összeomlásának 20. évfordulója alkalmából tartott manhattani paneltanácskozásra - amely egyben az Extremely Hungary amerikai magyar kulturális évad programja volt - Michael R. Meyert, a Newsweek magazin egykori kelet-európai tudósítóját, valamint Bozóki Andrást, a budapesti Közép-Európai Egyetem politikatudományi professzorát hívták meg.

   

Meyer - aki jelenleg az ENSZ-főtitkár beszédírója - arról beszélt: a kelet-közép-európai változások titkos története szerinte az, miként jutott el a magyar vezetés odáig, hogy a keletnémet turistákat kiengedje, és ezáltal rést üssön a berlini falon, ami aztán egyenesen vezetett a rendszer összeomlásához.

   

"Olyan interpretációját adta 1989-nek, amelyben Magyarország szerepe jóval nagyobb annál, mint ami a köztudatban van" - tájékoztatott Bozóki András volt kulturális miniszter. Szerinte a beszélgetés egyik érdekes tanulsága volt, hogy Németh Miklós történelmi szerepét az amerikai megfigyelő is kiemelte. Meyer meleg szavakkal méltatta az akkori miniszterelnök teljesítményét. A Newsweek volt tudósítója - aki Az év, amely megváltoztatta a világot című új könyvében foglalta össze a rendszerváltással kapcsolatos élményeit - úgy látja: Németh Miklós a Mihail Gorbacsovval, illetve Helmut Kohllal folytatott tárgyalásai révén már-már konspiratív módon vezényelte le azt, hogy ne csak Magyarországon, hanem máshol is megdőljön a kommunista rendszer.

   

Bozóki András elmondta: egyetértettek abban, hogy Németh Miklós "abszolút megérdemelten" kapta meg idén augusztusban a legmagasabb magyar állami kitüntetést; "a reformkommunista oldalon ő volt az egyetlen személy, akit kiemelkedő elismerés illet, aki a legtöbbet tette a rendszerváltásért".

   

A jelenleg a New York-i Columbia Egyetemen oktató professzor a mintegy 60 fős fiatal közönség előtt azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy 20 évvel a rendszerváltás után hogyan lehet megítélni 1989-et, azt mondta: "a cél az volt, kelet-európaiból európaivá váljunk, tagjai lehessünk az európai integrációnak, de ez csak intézményes szinten valósult meg".

   

A Szántó András író által moderált beszélgetésen kifejtette, további időnek kell eltelni ahhoz, hogy Magyarországot és a többi államot ne úgy kezeljék, mint valami szegény rokont, hogy "ne csak egyenjogúak legyünk, hanem valóban egyenlő méltósággal és öntudattal tudjunk fellépni az európai porondon". Arra is kitért, hogy "89-ben nem gondoltuk azt, hogy válságok lehetségesek a kapitalizmusban is, és ezért sokan csalódottak a rendszerváltásban, mert nem azt a jólétet hozta számukra, amelyet vártak".