(MTI) - A kollégium összesen mintegy 316 millió forint vissza nem térítendő támogatással 468 pályázatot hagyott jóvá, és 17 millió forintot nyújt tíz egyedi elbírálású pályázat esetében.
A könnyűzene, és kiemelten a dzsesszhangverseny-élet támogatásán belül pályázni lehetett koncertek, nemzetközi és országos fesztiválok rendezésére, magyar előadóművészek külföldi szerepeltetésére, hanghordozók megjelentetésére.
A kollégium élén álló zeneszerző elmondta: úgy próbálták "terelni" a pályázatokat, hogy azok egy korszerű közönségnevelés felé mozduljanak el, a prioritások között szerepelt az ifjúsági koncertek ügye. A könnyűzene területén beérkezett 560 millió forintos igénylés kevesebb, mint egytizedét, 50 millió forintot hagytak jóvá. Ez az összes megítélt támogatás alig egyhatoda.
Tihanyi László az MTI kérdésére kifejtette: most vált egyértelművé, hogy a könnyűzenei pályázati igények messze meghaladják a forrásokat; ha a zenei kollégium támogatási összege nem bővül lényegesen, akkor ez a probléma gyakorlatilag megoldhatatlan.
Hangsúlyozta: mindenekelőtt azt kell eldönteni, milyen könnyűzene támogatandó, vannak ugyanis "zenei áruk", amelyek létjogosultságát csak a piac döntheti el.
Mint fogalmazott, "szomorúzenészként" zsigerileg tiltakozik az ellen, hogy a szórakoztató zene "ömlesztve" jelenjen meg az állami kultúrpolitikai célok között, utalva a kulturális miniszter és a kormányfő által a közelmúltban bejelentett könnyűzenei támogatási elképzelésekre.
"Nem lenne baj, ha azoktól is megkérdeznék, mi a magas kultúra része, akik ahhoz tartoznak, nekik is lenne véleményük" - mondta.
Tihanyi László úgy értékelte, abból a három "lábból" - az állami, a lokális szint, valamint a privát szféra -, amely Nyugat-Európában a zenei életet támogatja, Magyarországon a privát szféra "fájóan és egyre nyilvánvalóbban" hiányzik. A zenei kollégiumra ezért is hárul sokszor irreális teher - mondta.
