Az NKA a kultúratámogatás függetlenségének, pártatlanságának és demokratizmusának minél teljesebb megvalósítása érdekében jött létre. Széles körű társadalmi közmegegyezésre támaszkodva a szakmai kollégiumok nyilvános vagy meghívásos pályázatokat hirdetnek, a pályázati célokat önállóan határozzák meg. A szakmai kollégiumok tagjainak létszáma kollégiumonként, a szakma összetételéhez igazodóan változik.
Az egyes szakmai kollégiumokba az érintett országos szakmai és társadalmi szervezetek a tagok 50 %-át delegálják, a további 50 %-át pedig - egy személy kivételével, aki a miniszter személyes képviselője - e szervezetek jelölése alapján nevezi ki a miniszter.
Az NKA 16 állandó szakmai kollégiumában összesen 132 kurátor dolgozik.
A kollégiumi tagok mandátuma 3 évre szól, egy alkalommal további 1 évvel meghosszabbítható, míg a kollégiumi elnökök mandátuma 2 évre szól, amely további 1 évvel meghosszabbítható.
A jelenlegi tisztújítással a 16 szakmai kollégium közül 10 kollégium új elnököt kap és új tagjai is lesznek. 4 kollégium esetében az elnök személye nem változik, ám új tagok kerülnek a kollégiumba. 2 kollégiumban mind az elnök személye, mind tagjai változatlanok maradnak.
Az NKA 16 állandó szakmai kollégiuma:
? Építőművészeti
? Ismeretterjesztés és Környezetkultúra
? Fotóművészet
? Szépirodalom
? Iparművészet
? Képzőművészet
? Könyvtár
? Közművelődés
? Levéltár
? Mozgókép
? Múzeumi
? Népművészeti
? Színház
? Táncművészeti
? Zenei
? Műemléki és Régészeti
A szakmai kollégiumok összetétele (elnökök, új és régi tagok)
Az NKA 4 éve számokban:
2001: 4,8 Mrd Ft 7204 pályázat
2002: 5,6 Mrd Ft 6605 pályázat
2003: 7,0 Mrd Ft 7213 pályázat
2004: 8,7 Mrd Ft 8133 pályázat
4 év alatt:
16 kollégium
132 kurátor
320 ülés
29.155 nyertes pályázat
26,1 Mrd Ft
AZ NKA TÖRTÉNETE
A Nemzeti Kulturális Alapot 1993-ban a Magyar Országgyűlés un. elkülönített állami pénzalapként hozta létre a kultúratámogatás függetlenségének, pártatlanságának és demokratizmusának minél teljesebb megvalósítása érdekében.
Az NKA költségvetési önállóságát az elkülönített állami pénzalap státusz, valamint a kulturális járulék bevezetése biztosította.
Ez a megoldás nyújtotta a garanciát arra, hogy a kultúratámogatás ne attól függjön, hogy az évi szokásos költségvetési harcban éppen melyik tárca kerekedik felül.
Az 1999. január 1-jén hatályba lépett költségvetési törvény azonban - pénzügytechnikai érvekre hivatkozva - megszüntette az NKA elkülönített állami pénzalap státuszát, és a bevételt - Nemzeti Kulturális Alapprogram néven - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezetének egyik alcímébe helyezte.
A kulturális járulék ?bevétel? tehát központosított bevételként jelenik meg az NKÖM fejezet költségvetési ?sora alatt?.
Klasszikus értelemben vett állami támogatásban az NKA jelenleg sem részesül, költségvetésében a bevételt szinte kizárólagosan a kulturális járulékból befolyó összegek jelentik, azaz az NKA a legteljesebben megtestesíti az elkülönített állami pénzalap fogalmi kritériumrendszerét.
Az Alapprogrammá minősítés óta eltelt időben szerzett tapasztalatok alapján elmondható, hogy az NKA működéséhez törvényben is garantált függetlenséget elkülönített állami pénzalapként sokkal hatékonyabban tudta őrizni a különböző állami adminisztrációs befolyásokkal szemben.
Előnyök:
- egyszerűbb adminisztráció (jelenleg az évi 8000 támogatási szerződést egyenként be kell jelenteni a kincstárnak)
- lehetőség hosszú távú programok támogatására (jelenleg minden év június 30-ig el kell költeni az előző évi pénzmaradványt)
- az elvonások megakadályozása (költségvetési viták, zárolások nem érintik az alapot, többletbevétel elvonása nem lehetséges)
- a miniszteri keret mértéke nem szökhet az egekbe (1999-ben 10%-ról 50%-ra ugrott az a keret, ami felett a miniszter rendelkezik)
