(MTI) - Az NKA a magyar kultúra védjegye, ez a lényege az idén bevezetendő új programnak, amely tulajdonképpen egy megújított kommunikációt takar. Az alapprogram, amely a kultúrafinanszírozás legnagyobb szereplője a minisztérium után, átalakuláson megy keresztül: ennek eredményeként a szervezet a nyilvánosság előtt jobban megjeleníthetővé válik - mondta Harsányi László. Az 1993-ban létrejött, 16 állandó és több ad hoc kuratóriummal működő NKA a színvonalas kulturális termékekhez "hozzáteszi" a logóját, ez is a támogatás egy formája - magyarázta.
Az alapprogram elősegíti, hogy az általa támogatott programok nyilvánosságot kapjanak a médiában, az interneten; az NKA ennek jegyében tematikus hónapokat szervez. Az áprilist a szépirodalomnak, a könyvnek szentelik, a május a közgyűjtemények, a múzeumok, könyvtárak és levéltárak hónapja lesz. Június-júliusban a színházak, művészeti fesztiválok kerülnek előtérbe, augusztusban a népművészetet fogják népszerűsíteni. A szeptember az épített és természeti örökség védelme, az október a zene és tánc jegyében fog telni. Novemberben a "kép-művészetre" irányul a figyelem, december a közművelődés, az ipar- és képzőművészet hónapja lesz.
Az alapprogram azt tervezi, hogy A nagy könyv olvasásnépszerűsítő programhoz hasonlóan 2006-ben is támogat kiemelt programsorozatot. Harsányi László kijelentette: a kultúra támogatása nem nélkülözheti az aktív állami részvételt és az NKA, az állami mecenatúra ezen intézménye nem váltható le. Ezt egyebek között azzal indokolta, hogy több területen - például a közművelődésben, a levéltári programokban, a népművészetben - nem létezik magánmecenatúra. Az NKA meg tud mozgatni magánpénzeket, támogatása biztosíték arra, hogy mások is a programok mögé állnak - fűzte hozzá. Az MTI kérdésére Harsányi László kifejtette: a kulturális tárcán belül köröztetik már annak a törvénymódosításnak az első példányát, amely nyomán az alapprogram ismét alappá alakulva, önálló költségvetési fejezetté válva visszanyerhetné 1999-ben elveszített pénzügyi függetlenségét. Az NKA költségvetése 2004-ig folyamatosan növekedett, tavaly viszont már elmaradtak a megelőző évitől; az adóreform kapcsán kérdőjel került a kulturális járulék, az NKA egyetlen bevételi forrása mögé - mondta. Az alapprogram elnöke úgy fogalmazott, fő céljuk annak elérése, hogy a kultúra gyakoribb "termékké" váljon a családok fogyasztói kosarában.
Egy 2003. évi szociológiai felmérés adatait ismertetve elmondta: a lakosság durván egyharmada nem tekinthető kultúrafogyasztónak, e csoportnál, döntően a vidéki népesség körében, még a "kulturális alapfogyasztás", az olvasás, a moziba járás, a kultúrház-látogatás is visszaesett. Az NKA a folyamat megfordítására kiemelt feladatnak tekinti a leszakadó térségek és rétegek felzárkóztatását; értük van például A nagy könyv program. Az "olvasásbátorító" mozgalom kapcsán kifejtette: társadalomkutatóként úgy gondolja, hogy ezt a programot, ha sikeres lesz, meg kell ismételni, egy ilyen évvel nem lehet egyszer s mindenkorra letudni az olvasás ügyét. Úgy tudja, a britek is valamilyen formában ismétlést terveznek. A felmérés szerint a lakosság fele átlagos kultúrafogyasztó. A kultúrára fordított kiadások a felnőtt lakosság ezen legszélesebb csoportjánál is csökkentek. A populárisabb műfajokra nyitott, szabadidejében inkább tévét néző és újságot olvasó emberek kulturális kiadásai messze elmaradnak az EU átlagától. Az NKA náluk az igényesebb kultúra iránti nyitást ösztönzi: figyelmük felkeltését szolgálja az új védjegybevezető program.
Igényes kultúrafogyasztónak csak a lakosság egyötöde tekinthető, amely azonban gazdaságilag nem képvisel olyan erőt, hogy önállóan finanszírozni tudja az értékek létrejöttét. Az NKA a színvonalas produkciók fennmaradásának elősegítésére és arra törekszik, hogy ez a réteg egyértelműen a magas kultúrával tudja összekapcsolni az alapprogramot.
