Hiller István utalt arra, hogy az 1990-es évek elején még mindössze 108 ezer felsőoktatási hallgató tanult Magyarországon, addig a 2006-2007-es tanévben már 416 ezer egyetemi és főiskolai polgárral rendelkezünk. "A mennyiségi növekedés kora lejárt, és a következő években helyét a minőségi gyarapodásnak kell felváltania" - hangsúlyozta.
Véleménye szerint az évtized végére a mainál színvonalasabb felsőoktatás jöhet létre, ám ehhez át kell alakítani a felsőoktatás szerkezetét, finanszírozását, a hallgatói juttatások rendszerét, a minőség ellenőrzést, és az infrastruktúráját is. Részben ezt a célt szolgálta az egy éve létrehozott Felsőoktatási Kerekasztal, amely szándékát tekintve pártpolitikától mentes, szakmai döntések előkészítő fórum.
Hiller István emlékeztetett arra, hogy az értéktőzsdén a döntésekről gyorsan kiderül, hogy az nyereséget vagy veszteséget hozott-e, ám egy felsőoktatást érintő intézkedésről csak 2-3 év múlva derülhet ki annak hasznossága. A miniszter reményét fejezte ki, hogy 2010-re a felsőoktatási minőségjavító intézkedések beérnek, és a gazdasági élet döntheti el egy diploma értékét.
Oktatásfejlesztés a magyar versenyképességért
Kultpol
(MTI) - Hiller István elmondta: mivel Magyarországnak nincsenek olajmezői, aranylelőhelyei, viszont rendelkezünk a sajátosan magyar innovációs- és állandó megújulási képességgel. Mint elmondta, az OKM néhány héten belül elkezdi a külügyminisztériumtól független kulturális szakattasé-hálózat kiépítését, és még az idén Pekingben, Sanghajban, Tel-Avivban, Zágrábban és Belgrádban jelen lesz a kultúra magyar nagykövete. Azokból az országokból ugyanis, ahol kulturális évadot rendeztek az elmúlt években, 25-28 százalékkal több turista érkezett Magyarországra, mint korábban.
