 |
| Tamás Judit |
(MTI) - "Az állami örökségvédelem nem rendelkezik a feladatokkal arányos eszközrendszerrel, mert az állam sem tulajdonosként, sem szabályozóként, sem intézményfenntartóként, sem az egyéb közfeladatok ellátása terén nem úgy viselkedik, mint ahogy az tőle mint a közérdek és a közjó képviselőjétől elvárható volna" - fogalmazott Tamás Judit. Példaként a beruházások gyorsítása érdekében hozott jogszabályt említette, amely gyengítette a hatósági munka oldalát, a kívánt célokkal épp ellentétes hatást ér el, ráadásul kárvallottja "éppen az lett, akinek érdekeire a gyorsítók hivatkoztak: az állampolgár".
Az elnök szerint alapvető adatok hiányoznak: nem tudni, a GDP hány százalékát fordítjuk örökségvédelemre és azt sem, hogy ezek az értékek a GDP mekkora hányadát termelik meg, mennyi hasznot hoznak a kulturális örökségre alapozott fejlesztések. Szerinte a kultúrpolitikának számszerűsítenie kell ezeket az értékeket, hogy bizonyítsa az örökségvédelem gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő és fejlesztő hatását, amelyet - mint kiemelte - Nyugat-Európában már számos tanulmány bizonyított. Tamás Judit ennek érdekében kormányhatározat megszületését, valamint egy Nemzeti Örökségvédelmi Program kidolgozását szorgalmazta.
Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője arról beszélt, hogy a 19 megyei múzeumi egységhez az ország műtárgyegyüttesének mintegy 50-70 százaléka tartozik, ám "a finanszírozás aránya ennél csekélyebb". Mint fogalmazott: a megyei múzeumi rendszer nagy részben állami fenntartásból működik. A vezető kitért arra is, hogy bár a támogatások csökkennek, "maradtak még belső tartalékok" a rendszerben, "helyes szemlélettel" a megyei múzeumok tovább működtethetők.
Takács Imre, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója az országos közgyűjteményekről tartott előadásában a közgyűjteményi rendszert az ország kincsének nevezte, amelynek gazdagsága szerinte a régióban csak Ausztriához hasonlítható, ám a szomszédban "nemzetstratégiai" kérdés a szövetségi múzeumok köre. A vezető megjegyezte: a múzeumaink, gyűjteményeink miatt Magyarország a régióban vezető kulturális hatalomnak számít.
Az igazgató szerint a közgyűjtemények finanszírozása egyrészt "fojtogatóan" hiányos, másrészt pazarló, ezt a területet megfertőzött "protekciós, kijárási gyakorlattal" magyarázta. Az átlagkereset a szférában 2,5 millió forint körül mozog, de vannak intézmények, ahol ez a szám felszökik 4 millióra. Takács Imre leszögezte: hatékonyabb lenne, ha feladatalapú, normatív elvek szerinti finanszírozást vezetnének be.
Megjegyezte: a takarékosság ezt a területet sem kíméli, 1,6 milliárd forintos elvonással néznek szembe. Ezt az összeget 560 magasan képzett munkaerő elbocsátásával lehet megtakarítani - mutatott rá az igazgató, hozzátéve, javaslatot tettek a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetőinek, hogy a tervezett 20 százalék helyett csak 10 százalékos leépítést alkalmazzanak, a többit az egyéb pazarló elemek visszafogásával, nem alapfeladatnak számító tevékenységek felfüggesztésével gazdálkodnák ki.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója előadásában a Dózsa György úti intézmény kiállítási politikáját ismertette. Elmondta, hogy amióta széleskörű együttműködésen alapuló kiállításokkal várják a közönséget, jelentősen megnőtt a múzeum látogatottsága. Mint fogalmazott: a legjobb európai gyakorlatokat igyekeznek meghonosítani úgy, hogy megőrizzék a magyar múzeumi szakma legjobb tradícióit is.
