(MTI) - A kormányt Alekszandr Szokolov kulturális miniszter képviseli majd a törvénytervezet tárgyalásánál mindkét házban, Mihail Fradkov miniszterelnök utasítására - erősítette meg a kabinet sajtószolgálata szerdán. Az alsóház, a duma egy-két héten belül napirendre tűzheti a tervezetet, amelyet három olvasatban fog tárgyalni - mondta egy illetékes tisztségviselő, hozzátéve, hogy ezután még a felsőháznak, a szövetségi tanácsnak is jóvá kell hagynia a törvényt.
A kulturális hatóság (Roszkultura) vezetője kedden úgy vélte, hogy a nácizmus felett aratott győzelem május 9-i 60. évfordulós ünnepségei táján nem ildomos felvetni a második világháború végén "elszármaztatott" műkincsek ügyét. "Népünk olyan nagy szenvedések árán szerezte meg a győzelmet a Nagy Honvédő Háborúban, hogy erről a témáról beszélni most egyszerűen etikátlan" - mondta Mihail Svidkoj. Az orosz kormány múlt heti ülésén hagyta jóvá a 134 sárospataki könyv átadásáról szóló tervezetet. Ennek előzménye, hogy a budapesti Országgyűlés nemrég külön határozatban nyilvánította ki: Magyarország soron kívül visszaszolgáltat Oroszországnak minden olyan magyar területen előkerülő kulturális értéket, amely a második világháború következtében jutott oda, és az orosz kulturális örökség részét alkotja.
Ezt a viszonossági deklarációt az orosz restitúciós törvény támasztja bármiféle visszaadási igény kielégítésének feltételéül. A törvény szerint Magyarország mint volt ellenséges állam csak az egyházi és jótékonysági szervezetek, illetve a nácizmus áldozatai és az aktív ellenállók értékeit kaphatja vissza a Szovjetunióba vitt műtárgyak ezrei közül. A sárospataki könyvek egyértelműen az első kategóriába tartoznak.
Az orosz törvény kompenzációt is előír annak az intézménynek, jelen esetben a Nyizsnyij Novogorod-i Lenin Könyvtárnak a javára, amely a visszaadásra kerülő műkincset gondozta.
Jóindulatú gesztusnak minősítette az orosz kulturális miniszter a sárospataki református kollégium 1945-ben a Szovjetunióba vitt könyveinek esetleges visszaadását. A 134 értékes könyvből álló régi gyűjtemény visszaadását az orosz restitúciós törvény lehetővé teszi, de nem kötelez rá - mondta Alekszandr Szokolov a RIA Novosztyinak szerdán, miután a kormány benyújtotta az alsóháznak a visszaadásra vonatkozó törvénytervezetet.
A duma egy-két héten belül napirendre tűzheti a tervezetet, amelyet három olvasatban fog tárgyalni - mondta egy illetékes tisztségviselő az MTI-nek, hozzátéve, hogy ezután még a felsőháznak is jóvá kell hagynia a törvényt. A kormány, - amelyet Szokolov képvisel majd a tervezet tárgyalásán mindkét házban Mihail Fradkov miniszterelnök utasítására - a múlt héten hagyta jóvá a tervezetet. Ennek előzménye, hogy a magyar Országgyűlés a múlt hónap közepén külön határozatban nyilvánította ki: Magyarország soron kívül visszaszolgáltat Oroszországnak minden olyan magyar területen előkerülő kulturális értéket, amely a második világháború következtében jutott oda, és az orosz kulturális örökség részét alkotja. Ezt a viszonossági deklarációt az orosz restitúciós törvény támasztja bármiféle visszaadási igény kielégítésének feltételéül. A törvény a "kompenzációs restitúció" tételén alapul, amely szerint a Szovjetunió az ellenséges megszállás által kulturális örökségében okozott kárt kompenzálta műkincsek zsákmányolásával. A nemzetközi jog szerint a kultúrjavak nem minősülhetnek hadizsákmánynak, és vissza kell adni őket.
A törvény szerint Magyarország mint volt ellenséges állam csak az egyházi és jótékonysági szervezetek, illetve a nácizmus áldozatai és az aktív ellenállók értékeit kaphatja vissza a Szovjetunióba vitt műtárgyak ezrei közül. A sárospataki könyvek egyértelműen az első kategóriába tartoznak. A törvény kompenzációt is előír annak az intézménynek, jelen esetben a Nyizsnyij Novgorod-i Lenin Könyvtárnak a javára, amely a visszaadásra kerülő műkincset gondozta. A könyvek 1960-ban kerültek át a könyvtárba a városi múzeumból, ahova a második világháború után érkeztek másfél száz festménnyel együtt, amelyek magyar zsidó gyűjtők tulajdonát képezték, s így ugyancsak visszaigényelhetők a törvény alapján.
A könyveket és a festmények zömét budapesti bankokban helyezték letétbe. Orosz szakértők szerint a visszavonuló németek 1944-ben elvitték őket, majd szovjet csapatok Berlintől északra rájuk bukkantak, és egy 1945-ös átcsoportosítás nyomán magukkal vitték őket Gorkijba, a mai Nyizsnyij Novgorodba. Magyar szakértők szerint viszont a szovjetek közvetlenül Magyarországról vihették el a műkincseket.
A sors iróniája, hogy a szovjet városparancsnok megóvta a háborús pusztítástól a kollégiumi könyvtárat, amely így épségben megmaradt Sárospatakon, kivéve a bankokban letétbe helyezett legértékesebb darabokat. Magyarország emléktábla állítását ígérte meg a szóban forgó városparancsnok, Pjotr Jegorov százados tiszteletére - emlékeztetett egy moszkvai kulturális hivatalnok orosz médiajelentések szerint.
A sárospataki könyvek visszaadásáról idén februárban Moszkvában jött létre elvi egyezség Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Vlagyimir Putyin elnök között.
