(MTI) - A kultúra magyar városa címet alapít a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma; az elismerést évente három város kaphatja meg pályázat alapján - jelentette be Bozóki András, a tárca vezetője csütörtökön Dunaújvárosban. A minisztérium a lakosságszám szerint - a 30 ezer lélekszámnál nagyobb, az 5-30 ezer lakosú, valamint az ötezer lelkesnél kisebb települések között - három kategóriában osztja ki az elismerést; a címet azok a települések nyerhetik el, amelyek kiemelten fejlesztik és támogatják a kulturális életet - mondta Bozóki András.
A cím a városok által az előző öt évben elért kulturális teljesítmény értékelésére, a fenntartható fejlesztéseket segítő programok elismerésére szolgál. A verseny győztesei jó eséllyel pályázhatnak több európai uniós forrásra is - mondta a miniszter. A pályázati feltételek a minisztérium www. kultura.hu honlapján olvashatók. A pályázat leadási határideje szeptember 1-je, a zsűri várhatóan október 15-ig meghozza döntését. Bozóki András kiemelte: a pályázatoknál fontos szempont a versengő városok kulturális aktivitása, a városfejlesztési tervek kulturális elemei, a kulturális beruházások, a művészeti élet, a közművelődés és a közgyűjtemények helyzete, a kortárs művészet és kreatív ipar szerepe és teljesítménye. Továbbá a zsűri értékeli majd a pályázó város külső-belső kapcsolatait, kulturális turisztikai helyzetképét, valamint azt, hogy az adott városban miként működnek a fiatalok kulturális "közösségi terei" - tette hozzá.
Szempont az is, hogy "nyitott városról van-e szó,(...) kínál-e alternatívákat a fiataloknak," valamint vannak-e az esélyegyenlőség jegyében a hátrányos helyzetűek számára tervezett programok? - magyarázta Bozóki András. Mint elmondta, a pályázat kezdeményezője a Megyei Jogú Városok Szövetsége volt, tartalmi alakításában részt vett a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége is; a Belügyminisztérium kategóriánként egymillió forintos díjat ajánlott fel. Bozóki András úgy fogalmazott, tudatos választás volt részéről a pályázat dunaújvárosi bejelentése. A kulturális örökség ugyanis sokrétű, "annak éppúgy része az eklektika, a szecesszió, mint a Bauhaus, vagy éppen a szocreál is, amely építészeti szempontból felértékelődik a következő években, évtizedekben".
A sajtótájékoztatót követően Bozóki András az Építészeti Emlékek Tanútján megtekintett több, Dunaújváros építészeti örökségének számító, táblával megjelölt szocreál stílusú épületet, majd a város kulturális, művészeti életének vezetőivel, szereplőivel folytatott eszmecserét.
