 |
| Az Országgyűlés plenáris ülése |
(MTI) - A tervezet szabályozza a színházak, zenekarok, balett- és táncegyüttesek költségvetési támogatását, valamint a színészekre, zenészekre és táncosokra vonatkozó speciális munkajogi szabályokat is. A törvényjavaslat szerint létrejön az Előadóművészeti Tanács, amely a miniszter javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatot ellátó testülete lesz. Emellett létrehoznak egy irodát is, amely nyilvántartást vezet a színházakról, zenekarokról és öt kategóriába sorolja azokat. Támogatást csak a nyilvántartásba vett szervezetek kaphatnak.
Első kategóriásak az évente legalább 180 előadást tartó színházak, bábszínházak, legalább 100 előadást tartó produkciós színházak és legalább 140 előadást tartó befogadó színházak. A másodikba a legalább 50 előadást tartó balett- vagy táncegyüttesek, a harmadikba a legalább 100 előadást tartó színházak, bábszínházak, befogadó teátrumok, míg a negyedikbe a szabadtéri és a nemzetiségi színházak tartoznak. Az ötödik kategóriába a független színházakat kell besorolni.
A zenei együttesek között az első kategóriába sorolja a javaslat azt a zenekart, amely évente legalább 50, és azt az énekkart, amely évente legalább 40 hangversenyt ad. A másodikba tartoznak azok a zene- és énekkarok, amelyek legalább két éve működnek, de az első csoportba nem sorolhatók.
Állami támogatást a fenntartó, ennek hiányában a színház vagy egyéb művészi szervezet kaphat. A támogatás két részből, a fenntartói ösztönző részhozzájárulásból és a művészeti ösztönző részhozzájárulásból áll. Az elsőről csak annyit mond a javaslat, hogy az a fenntartó előző évi támogatásával arányos, a második támogatás összege a nézőszámtól függ. Mindkét támogatást a költségvetési törvény tartalmazza úgy, hogy a fenntartói ösztönző hozzájárulás valamennyi önkormányzatra egy összegben jelenik meg, míg a művészi ösztönző részhozzájárulás színházanként lebontva szerepel a büdzsében. Az ötödik kategóriás színházak pályázat útján juthatnak támogatáshoz: az összes kategória támogatási keretösszegének legalább 10 százalékát kell rájuk fordítani.
A javaslat kitér arra is, hogy a színészek, zenészek, táncosok munkajogi megítélése attól függ, hogy ki az intézmény, művészeti szervezet, fenntartója, így vagy a Munka törvénykönyve vagy pedig a közalkalmazotti törvény vonatkozik rájuk. Az alapvető törvényektől való eltérés azonban mindkét kategóriában fellelhető, ezeket is tartalmazza a javaslat. Fő szabály a határozatlan munka-, illetve közalkalmazotti jogviszony, a határozott időre kötött szerződés nem lehet hosszabb 5 évnél. A teljes munkaidőhöz előadásszámot rendel a javaslat, például a színészeknek legalább 80 előadást kell letudniuk, de ettől 25 százalékkal - mindkét irányba - el lehet térni a munkaszerződésben.
A tervezet szerint a színházigazgatókat pályázat útján kell kiválasztani, csak az pályázhat, akinek szakirányú felsőfokú vagy jogi, közgazdász diplomája van és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A vezetői megbízás 5 évre szól.
A törvény várhatóan 2009. március 1-jén lép hatályba, a benne megfogalmazott támogatás pedig először 2010-ben vehető igénybe.
Korábban:
