(MTI) A politikus erről a tavaly ősszel megjelent Elemző értékelés a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program tapasztalatairól című, civil szakértők által készített kötetről tartott Kis eseti vita elnevezésű szerdai rendezvényen beszélt. A 170 oldalas kiadványban nyolc különböző szakterület jeles képviselője írta le véleményét a rendezvénysorozatról.
Páva Zsolt kitért rá: Pécsre komoly tervezési munkák várnak. Ilyen az integrált városfejlesztési stratégia, a városrészek tervezési programja, az EKF létesítményeinek további hasznosítása, s ehhez segítséget nyújt az elemzés, amely egyben megmutatja, hogy a város bővelkedik felkészült, nem önkormányzati szakemberekben.
Páva Zsolt a Zsolnay Kulturális Negyeddel és a Kodály Központtal kapcsolatban megjegyezte, az a cél, hogy világszínvonalú intézményként működjenek. Ehhez megvan az elhatározás, a kreatív gondolkodás. Reményét fejezte ki, hogy a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. új vezetője, Márta István és munkatársai e szándék mentén hatékonyan dolgoznak együtt a társaság régebbi dolgozóival.
A politikus a vita keretében arról is beszélt, hogy véleménye szerint jó döntés volt Pécsnek ítélni a 2010-es kulturfővárosi címet, ehhez a város nagysága, lélekszáma is ideálisnak bizonyult.
Emlékeztetett rá, hogy Pécs Essennel és Isztambullal közösen viselte a címet. A török nagyvárosban egy szűk körű megnyitót tartottak, amelyen mindössze háromezer ember vehetett részt, Pécsen több mint húszezren tolongtak a belváros utcáin. Isztambulban az EKF megnyitó ünnepsége csak az egyik volt a sok, éppen akkor zajló program közül, Pécsen erről szólt minden, így nagyobb figyelmet kapott, jobban felkeltette a közönség érdeklődését a város iránt.
Takáts József irodalom- és eszmetörténész, a civil pályázatíró csapat vezetője azt mondta: az EKF révén országos és nemzetközi-regionális intézmények jöttek létre. Mivel működtetésük komoly gondokat okozhat Magyarország nehéz gazdasági helyzetében, üzemeltetésüket az önkormányzatnak és az államnak közösen kell megoldania. Hozzátette: fontos feladat az is, hogy Pécs kulturális intézményrendszerét ezen intézményi gócpontokhoz igazítsák.
Az irodalomtörténész rámutatott: az olyan nagyberuházásokkal, mint a Kodály Központ, a Zsolnay Kulturális Negyed, vagy a Tudásközpont nagymértékben megváltozott a város képe, és további kisebb beruházások szükségesek ahhoz, hogy összességében minőségi városrész alakuljon ki körülöttük. E a folyamat 15-20 évig is eltarthat.
Takáts József reményét fejezte ki, hogy több mint egy évtized múlva újabb magyarországi város nyerhet kultúrfővárosi címet. Szavai szerint a nyertes hasonló problémákkal nézhet szembe, mint Pécs, de már okulhat a baranyai megyeszékhely programjának sikereiből és sikertelenségeiből.
Az irodalomtörténész a pécsi EKF-et értékelő vita során kitért rá, hogy 2005-2006-ban még volt együttműködés a program előkészítésén dolgozó szereplők között. Megjegyezte: a kooperáció később a politikusokban okozott egyre nagyobb feszültséget, végül a központosításra törekvő központi kormányzat felülkerekedett a projekten. Úgy ítélte meg: a pécsi EKF szervezését a 2006-os második kormány-város szerződés döntötte el, amelynek következtében egy állami cég, a Hungarofest kiemelt szerephez jutott a szervezésben, s "több milliárd forint nem a pécsi gazdaságon ment át".
Azt mondta: a centralizációs logika szerint minderre azért volt szükség, mert e nélkül ezt ott "vidéken úgyis elrontanák." A várospolitikusok gyengének bizonyultak a kormányzati törekvésekkel szemben, s "ebből a sikertelenségi tényezőből sok probléma adódott".
Takáts József hozzáfűzte: sokak, köztük maga is bizalmatlan volt a politikusokkal szemben, bevallása szerint a program érdekében többször is átverte őket, így azonban maga is "faktorává vált" a sikertelenségnek. Hangsúlyozta ugyanakkor: nem a program egésze volt sikertelen. A projektben keveredtek a sikeres és sikertelen elemek.
Ágoston Zoltán irodalomkritikus, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője, a civil szakértők elemzéseit tartalmazó kiadvány összefoglalójának szerzője arról szólt, hogy a könyv nem tudományos dolgozat. Gyakorlati célra készül, mert szeretnék, ha az interneten is elérhető írásokat minél többen elolvasnák.
A Kis eseti vitát megelőzően sor került a FAL weboldal, illetve Patartics Zorán építész, publicista által meghirdetett kritikai pályázat eredményhirdetésére. A pályázat keretében 34 alkotó 66 írásában értékelte a pécsi EKF beruházásait. Az első díjat Both Vilma kapta a pécsi városközpontról és a Zsolnay Kulturális Negyedről szóló műveiért.
