(MTI) A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára rámutatott: Magyarország igazi tekintélye Nyugat-Európában és Amerikában abból fakad, hogy voltak emberek, akik szembe tudtak szállni a kommunista és a náci diktatúrával, és megvédték a magyarok becsületét akár pesti srácként, akár miniszterelnökként, akár bíborosként. Ez az a becsület, amely kivívta nekünk a tekintélyt, hogy most itt állhatunk, és magyar-lengyel-litván kezdeményezésre közös európai emléknapon emlékezhetünk ? mondta a kereszténydemokrata államtitkár.
Utalva arra, hogy a vonatkozó uniós dekrétumot a magyar uniós elnökség alatt fogadták el, Rétvári Bence hozzátette: magyar siker, de közös eredmény mindenki számára; megmutatta, hogy ha Közép-Európa országai összefognak, érvényesíteni tudják akaratukat az Európai Unióban. Az államtitkár szerint a nemzeti és a "nemzetközi szocializmus" között nem sok különbség van, az egyik faji, a másik osztályalapon diszkriminál, de ugyanolyan pusztítást végzett, és a lényeg mindkettőnek az embertelensége. Mindkettő tagadja az emberek alapjogait, az élethez való jogukat ? emelte ki.
Utalva Vajnai Attila munkáspárti politikusnak a vörös csillag viselése miatt néhány éve lefolytatott bírósági eljárására, kitért arra is, hogy szemléletváltásra van szükség. Mint mondta, azt gondolták, amikor elindultak az eljárások, hogy mindenki számára ugyanúgy a diktatúra jelképe a vörös csillag, mindenkinek ugyanazt a szörnyűséget jelenti a kommunizmus, és senkinek nem kell elmagyarázni, hogy ezen jelképek jegyében mennyi borzalmat követtek el Közép-Európában. Azt mondta: a magyaroknak sajnos csalódniuk kellett néhány évvel ezelőtt, amikor Strasbourgban felmentették azokat, akiket Magyarországon elítéltek.
Vajnai Attilát, a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnökét tiltott önkényuralmi jelkép folytatólagos használatának vétségéért jogerősen pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság, az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság idén júniusban helybenhagyta. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2008-ban már úgy foglalt állást, hogy sérült Vajnai Attila szabad véleménynyilvánításhoz való joga, amikor elmarasztalták.
Rétvári Bence szerint a strasbougi állásfoglalás jól jelzi, mit kell tenni: nem várhatjuk el a nyugat-európai népektől, hogy pontosan ismerjék a kommunizmus rémtetteit, tudják, mit szenvedtek el a közép-európai népek ? mutatott rá, hozzátéve: a mi felelősségünk, hogy ezt megismerjék. Ha mi nem tesszük meg, senki más nem fogja megtenni ? mondta az államtitkár, aki kitért arra is, hogy a kollektív emlékezet megőrzése ezentúl nemcsak az egyes tagállamok feladata, hanem az unióé is. Ezért kutatási projektek valósulnak meg, az Eurobarométer pedig közvélemény-kutatást folytat majd a témában. Fontos, hogy a Nyugat-Európában felnövő fiatalok is megtudják, "mit jelent a kommunizmus áldozatának lenni" ? mondta Rétvári Bence.
Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója arról beszélt, hogy eddig a két totalitárius diktatúra történetének jobbára csak egyik felét "írták meg". Európa megismerte a náci diktatúra történetét, és megértette annak keserű tanulságait, de ugyanez az Európa ma még gyakran elzárja magát a másik, a kommunista diktatúra tényei előtt. Hozzátette: sem a nácizmus, sem a kommunizmus nem voltak megreformálható rendszerek, mert lényegük az egyén szabadságának és akaratának semmibevétele, szükség esetén kiiktatása volt. Igazság nélkül képtelenség élni, ez akkor is létezik, ha tagadják, de jobb, ha kimondjuk ? utalt George Orwell angol író szavaira. Rámutatott: ez az emléknap annál sokkal fontosabb, semhogy csak újabb emléknapként illesszük a sorba. Ez az emléknap rólunk, Közép- és Kelet-Európa népeiről szól, mérföldkő az időben, amelyhez igazodhatunk, és amelyhez Európa többi népe is igazodhat ezután.
Úgy fogalmazott: valaminek a kezdetén vagyunk. "Itt az idő, hogy elmondjuk történetünket, itt az idő, hogy Európa többi népe figyelmesen meghallgasson bennünket". Ez lesz a mi igazságtételünk. Az ünnepség végén Rétvári Bence a megemlékezés és a kegyelet koszorúját helyezte el a magyar kormány nevében.
Augusztus 23-án, az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóján tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak első nemzetközi emléknapját. Az EU-országok igazságügyi miniszterei júniusi luxembourgi tanácskozásukon ? magyar-lengyel-litván kezdeményezésre ? fogadták el a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozataira emlékező dekrétumot. Ezen a napon az Európai Unió tagállamainak igazságügyi miniszterei Varsóban közösen róják le kegyeletüket az áldozatok előtt.
