Roma szervezetekkel egyeztetett Horváth Csaba főpolgármester-helyettes

Horváth Csaba utalt arra, hogy a jelenlegi feszült helyzetben két dolog árthat igazán: "a többségi társadalom segítő szándékának visszautasítása és a romák közti belső széthúzás fokozása". A főpolgármester-helyettes elmondta: "Ma minden eddiginél nagyobb szükség van a szimbolikus, demonstratív lépésekre, és a FROKK létrehozása ilyen kezdeményezés".

 

Makai István, a Fővárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ) elnöke - mint a törvény által a fővárosi önkormányzat számára kötelező egyeztetésre kijelölt partner - a kerületi cigány önkormányzatok többségének, valamint több roma civil szervezet írásos támogató nyilatkozata birtokában kijelentette: az FCÖ méltónak és nagy előrelépésnek tartja a FROKK létrehozását. Elmondta, szakmailag megalapozott, hogy az intézmény a VIII. kerületi Szentkirályi utca 7. szám alatti volt iskolaépületben működjön, támogatják és üdvözlik a közel egy milliárd forintból megvalósuló új központ tervét.

 

Horváth Csaba kifejtette, hogy a FROKK három telephelyen fog működni: megmarad a Napház kulturális-színházi funkciója, tovább működik a fonyódi üdülőtelep és a Szentkirályi utcában a fő hangsúly az oktatási és esélyegyenlőségi funkciókon lesz, de az épület alkalmas lesz a roma kultúra bemutatására is. Budapest célja az, hogy belátható időn - egy-másfél éven - belül minőségi fejlődést érjen el a fővárosi roma intézmények működési körülményeiben, és nem szeretne újabb évtizedet várni egy országos intézmény létrehozására. A közgyűlés csütörtökön elvi döntést hoz az időveszteség elkerülése érdekében a FROKK Szentkirályi utcai létesítménye tervezésének megkezdéséről, ezzel párhuzamosan megvizsgálja a többi felmerülő lehetőséget is.

 

Horváth Csaba kijelentette: "Azért választottuk a Palotanegyedet, ahol a Nemzeti Múzeum, a Magyar Rádió, az Olasz Intézet, a Szlovák Intézet, a Szabó Ervin Könyvtár és több reprezentatív épület található, mert rangot akarunk adni a fővárosi roma kultúrának a környezet kiválasztásával. Üzenet értéke van a helyszínnek: a fővárosi roma kultúrára büszkék vagyunk, azt akarjuk, hogy romák és nem romák egyaránt térjenek be ide, ismerjék meg a többségi társadalom tagjai is a budapesti roma hagyományokat. Egy dolgot nem szeretnénk, és ezt hangsúlyozni akartuk a helyszínválasztással: gettóba zárni a roma kultúrát. Alapelvünk az is, hogy csak fővárosi tulajdonban lévő épület jöhet szóba".

 

Befejezésül a főpolgármester-helyettes közölte tárgyalópartnereivel, hogy az épület minden roma szervezet előtt nyitva áll, tekintsék meg, ismerjék meg a benne lévő lehetőségeket, és természetesen további egyeztetéseket fog kezdeményezni velük a kérdésben.