 |
(MTI) - "Az elmúlt három évben állandó nyomás alatt dolgoztunk a teljesítménykényszer miatt, hogy Pécsnek, mint Európa egyik idei kulturális fővárosának jól kell szerepelnie a világ, Magyarország és saját lakosai előtt is. Úgy érzem, ennek összességében meg tudtunk felelni" - összegezte az évadot az igazgató.
Év végén a sajtót, az internetet vagy más kommunikációs csatornákat figyelve és az utcákat járva, emberekkel beszélgetve kapott visszajelzésekből is az tűnik ki, hogy sokkal sikeresebb volt a program, mint azt előzetesen várni lehetett. "Idén már nem voltak érdemi nehézségek. Látszott, hogy minden komoly beruházás elkészül, a rendezvények dömpingje pedig ezrek fellépését, százezrek művelődését, szórakozását tette lehetővé" - mondta Ruzsa Csaba.
A részvételi adatokkal, a vendégforgalommal kapcsolatos felmérések, statisztikák szerint egyes területeken kissé elmaradtak az előzetes tervektől, más tekintetben viszont messze túlszárnyalták azokat. Példaként említette, hogy előzetesen egymillió embert vártak a baranyai megyeszékhely több mint 1000 idei rendezvényére, melyek végül is 900 ezer érdeklődőt vonzottak.
"A turistaforgalom átlagosan 12 százalékkal emelkedett Európa korábbi kulturális fővárosaiban. Mi 16-18 százalékkal számoltunk, s nagy meglepetésünkre a vendégéjszakák száma végül 23-24 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva" - közölte. Az igazgató elmondta, hogy a vendégforgalommal kapcsolatban az év háromnegyedére vannak pontos adataik. Ezek szerint Pécsen szeptember végéig 95.300 turista 185.400 vendégéjszakát töltött el, a vendégek 71,5 százaléka belföldi, 28,5 százalékuk külföldi volt, közülük a legtöbben Németországból, Ausztriából és az Egyesült Államokból érkeztek. "Az Ausztriából érkező vendégforgalom 713 százalékos növekedést mutatott, de Pécs olyan távoli országok érdeklődését is felkeltette, mint Japán, vagy Izrael. Emellett szembetűnő volt az is, hogy az átlagos tartózkodási idő is jelentősen, mintegy 20 százalékkal emelkedett" - mutatott rá.
"A legérdekesebb az volt számunkra, hogy a kiállításokon sokkal többen vettek részt, mint amennyivel kalkuláltunk. A Munkácsy-trilógiát 70 ezren látták, a Gyugyi-gyűjtemény korlátozott látogatottság mellett 10 hét alatt 10 ezer nézőt hozott. A Nyolcak centenáriumi tárlatára már az első napon 800, Pinczehelyi Sándor kiállítására félezer ember ment el" - közölte az igazgató.
Hozzátette, hogy a koncertek is népszerűek voltak: több világsztár fellépésére ezrek voltak kíváncsiak. A Kodály Központ rendezvényeire rövid idő alatt elkapkodták a jegyeket, már több jövő évi eseményükre, így a 100 Tagú Cigányzenekar februári koncertjére sem lehet belépőt váltani. Mindez pedig bizonyítja, hogy a komoly művészeti programok igenis nagy vonzerőt jelentenek.
"A turisták mellett a hazai és a nemzetközi sajtó is kiemelt érdeklődést mutatott Pécs iránt. November végéig Magyarországon mintegy 8 ezer, 130 országban pedig több mint 1600 cikkben, rádió és tévéműsorban foglalkoztak Péccsel, mint Európa egyik kulturális fővárosával. A pecs2010.hu internetes oldal 139 országból 400 ezer látogatót regisztrált, a pécsi EKF-nek egy közösségi portálon már 15 ezres rajongótábora van" - mondta.
Az igazgató a pécsi programot a másik két kulturális főváros, Essen és Isztambul rendezvénysorozatával összehasonlítva úgy látja: a baranyai megyeszékhelynek sokkal kisebb erőfeszítésébe került tudatosítani a lakosságban, hogy különleges lehetőséget kapott, a kulturális fővárosi cím és az azzal járó előnyök könnyebben beépültek Pécs és a pécsiek életébe.
"Számunkra ugyanakkor rendkívül hasznos volt a német és a török kapcsolat. Az ő eseményeiken, tárgyalásaikon valamilyen formában szinte mindig megjelent Pécs és ez számos pozitív visszajelzést eredményezett, rengeteg kapcsolati tőkével gazdagodtunk. Sok újságíró például csak azért jött el Pécsre és tudósított innen, mert a két nagyváros után kíváncsi volt, milyen lehet az ugyanilyen címmel büszkélkedő kicsi. Szóval sokat jelentett, hogy a két óriás vállára állhattunk" - fogalmazott.
A beruházásokkal kapcsolatban felidézte: a mintegy 45 milliárd forintos EKF-projekt keretében 36 milliárdot költöttek fejlesztésekre. A parkok átépítése, a Múzeum utca felújítása, a Nagy Kiállítótér, a Dél-dunántúli Könyvtár és Tudásközpont, valamint a Kodály Központ már megvalósult, 2011 elejétől pedig több lépcsőben a Zsolnay Kulturális Negyed átadása következik.
Ruzsa Csaba az EKF-hez köthető, ám meg nem valósult elképzelésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy korábban abban bíztak: több, a programsorozathoz kapcsolódó vagy általa generált magánberuházás lesz a városban és annak környékén. Példaként hozta fel, hogy megépült a reneszánsz élménybirtok Bikalon, az aquapark Orfűn, a termálfürdő Siklóson, több szálloda-beruházás azonban a gazdasági és pénzügyi válság, illetve az azzal járó finanszírozási nehézségek miatt nem kezdődött el vagy csúszik. "Bízom azonban abban, hogy ezen projektek 60-70 százaléka végül mégis elkészül a következő két évben" - jegyezte meg.
Az igazgató arra a kérdésre, hogy jogosan aggódnak-e sokan az EKF nagyberuházásainak keretében felépült intézmények, különösen a Kodály Központ jövőbeni fenntarthatóságáért, azt válaszolta, hogy ezt az aggodalmat az EKF menedzsmentje is érzi. "Az elmúlt három évben mindig voltak aggodalmak. Először azért, hogy felépülnek-e, most meg azért, hogy honnan lesz pénz a fenntartásukra. Egyértelműen megvan a szándék az önkormányzat és a kormányzat részéről, hogy a koncertközpont központi támogatást is kapjon. Ennek mértékéről folynak az egyeztetések, eredmény év végén, jövő év elején várható" - közölte. Benne nincs olyan félelem, hogy a központot a jövőben anyagi okok miatt be kellene zárni. Már csak azért sem, mert azért mindenki határozottan kiáll, hogy a működtetését meg kell oldani.
Ruzsa Csaba Pécs jövő évi kulturális és más programterveivel kapcsolatban azt mondta: a Nyolcak kiállítás átnyúlik 2011-re. Ezen kívül szeretnék visszahozni az idén nagy sikert aratott cirkusz- és utcaszínházi fesztivált, valamint ősszel útjára indítanák a Zsolnay fesztivált, amely a baranyai megyeszékhely kulturális örökségét mutatná be úgy, hogy az a fiatalok számára is érdekes legyen. "Közben folyamatos a jegyértékesítés komoly- és könnyűzenei programokra, melyeken a hazai és a nemzetközi művészeti élet kiválóságai lépnek fel. Jó az esély rá, hogy Pécs szerephez jut az Európai Unió jövő évi soros magyar elnökségével összefüggő egyes rendezvények, szakértő megbeszélések, diplomáciai események lebonyolításában is" - tette hozzá.
Kitért rá, hogy szerinte a civilek több lehetőséget kapnak programjaik megvalósítására az új tereken, a Zsolnay-negyedben. A Pécsi Tudományegyetem már aktívan szervezi 2011-es konferenciáit, melyhez helyszínként szüksége lesz a tudásközpontra, valamint a Kodály Központra is.
Az igazgató összességében úgy látja, hogy Pécs kulturális fővárosként bizonyította: érdemes később is úticélként választani. Kiemelte, hogy a jövő évi előzetes foglalási adatok szerint Pécs 2011-ben is jobb turisztikai évet zár majd, mind 2009-ben. "Nyilvánvalóvá vált, hogy magas színvonalú, nemzetközi kapcsolatokkal alátámasztott programokkal lehet ebből a régióból és Pécsből turisztikai célpontot varázsolni. A város régiós szerepe kezd kialakulni, ráadásul a Horvátország és Olaszország irányából érkező turistaforgalomban még sok lehetőség van. Azt gondolom, Pécs képes lesz rá, hogy fenntartsa a média érdeklődését is" - mondta Ruzsa Csaba.
