(MTI) - Schneider Márta szerint bár a nemzeti évfordulók a múltat idézik, a jelennek szólnak és a jövőnek üzennek. A cél az, hogy ezeket a megemlékezéseket társadalmasítani tudják, úgy hogy az ifjúságot is elérjék.
A helyettes államtitkár úgy látja: a nemzeti évfordulók megünneplése a pozitív országkép kialakulását is jól szolgálja külföldön. Példaként említette a jövőre megrendezendő Bartók Béla-évet, melyet az Unicef is felkarolt.
Elmondta, a napokban zárul le a József Attila emlékév. Ennek zárásaként, december 3-án adják át a Fiumei úti sírkertben a költő nyughelyénél kialakított emlékparkot.
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a konferencia fővédnökeként arról beszélt: a kegyeletre, a megemlékezésekre nem csak halottaink miatt van szükség, hanem azért is, mert ez összeköti a különböző gondolkodású embereket.
A LB elnöke az 1956-os forradalom hőseire utalva azt mondta: "a tragédiában személyes felelőssége van és volt az akkori vérbíráknak, és a mi erkölcsi kötelességünk, a ma ítélkező bíráknak, hogy fejet hajtsunk a mártírok emléke előtt".
Lomnici Zoltán közölte, azért is vesz részt az 1956-os megemlékezéseken, hogy kifejezze: az LB elnökeként elítéli az 50 évvel ezelőtti vérbírói ítéleteket.
"A bírói függetlenségnek az őrzése, a törvényesség számunkra, ma élő bírók számára parancs", amely részben elégtétel is lehet az áldozatok számára - mondta.
Utalt arra, hogy a népbíróságok a forradalom leverése után 341 halálos ítéletet hoztak, és ebből 326-ot végre is hajtottak, továbbá több mint 26 ezer ártatlan embert ítéltek börtönbüntetésre. Megjegyezte, az ítélkező bíróknak abban az időben részt kellett vennie az ítélet végrehajtásán.
Schweitzer József nyugalmazott főrabbi elmondta: a zsidó kultúrában a halottak megbecsülése együtt jár az élők megbecsülésével. Aki nem becsüli elődeit, az nem becsüli a kortársait sem - tette hozzá.
Az ember, mint Isten teremtménye, arcának hordozója is, ezért ekképp kell vele viselkednünk - mondta a nyugalmazott főrabbi az Országos Kegyeleti Konferencián.
