(MTI) A jelenlegi helyzet kapcsán kiemelte: 25 településen mintegy 2.200 csángó gyerek tanulhat magyar nyelven a szervezet segítségével, de további 6.500 fiatal van, akihez még nem jutottak el. A csángómagyarság megmaradásáért folytatott küzdelmükhöz kérik az anyaországi vállalkozók, önkormányzatok segítségét a "keresztszülői" program keretében ? mondta, kitérve arra, hogy lehetőségeihez mérten bárki támogathat egy-egy gyermeket, tanárt, tantermet vagy közösségi házat.
Solomon Adrián hozzátette, hét településen hozták létre és működtetik a Gyerekek Házát, ahol kulturális programokat, vetélkedőket szerveznek. Emellett 65 középiskolás és kilenc egyetemista tanulmányait finanszírozzák.
Céljuk, hogy magyar kulturális és oktatási központot építsenek Bákóban, emeljék a Gyerekek Háza és az oktatási helyszínek számát, valamint kiépítsék a különböző kommunikációs csatornákat, mert jelenleg egyetlen magyar nyelvű újság, rádió vagy televízió sem működik Csángóföldön.
A keddi Csángómagyar Kulturális Estet megelőző tájékoztatón Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta, itt az ideje, hogy a magyar vállalkozások megvessék lábukat Csángóföldön. Szerinte a magyar tőke megjelenésével megakadályozható lenne, hogy a csángók elvándoroljanak otthonaikból munkalehetőségek után kutatva.
"Az általunk kezdeményezett Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program kiemelten foglalkozik a csángó magyarok ügyével. Bízom benne, hogy kapcsolatépítésekkel, működő tőke kihelyezésével és az oktatás megszervezésével segíthetjük őket" ? jegyezte meg.
A mentorprogram támogatásáért szervezett jótékonysági esten fellépett Berecz András Magyar Örökség Díjas mesemondó, Petrás Mária népdalénekes, iparművész, Nyisztor Ilona Magyar Örökség Díjas énekes, Csobán Magdolna moldvai hagyományőrző és Kovács Krisztián, a Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdalvetélkedő 2009. évi győztese.
A moldvai csángók Románia Moldva tartományában élnek, s a negyedmilliós moldvai katolikus lakosság legnagyobb részét alkotják. A magyarul még tudó moldvai csángók száma a legutóbbi felmérések szerint 62 ezer körülire tehető, ez a népcsoportnak csak mintegy egynegyede.
Néprajzilag megkülönböztethetők a Tatros-, az Uz-, a Szalonc-, az Ojtoz- és a Tázló-völgyeiben élő "székelyes csángók", akiknek anyagi kultúrája némi hasonlóságot mutat a csíki és háromszékivel, az Aranyos-Beszterce torkolatvidékén Bákó város közelében lakó "déli csángók" és a Moldova folyó Szeretbe ömlése táján, Románvásár közelében élő "északi csángók".
