(MTI) - A Partra, magyar! címmel meghirdetett, mintegy három és fél hónapos programsorozat keretében 33 városban 247 rendezvényt tartottak, amelyeken csaknem kétezer magyar művész mutatta be a kortárs magyar kultúrát - mondta a kulturális minisztérium helyettes államtitkára.
Schneider Márta beszámolt arról, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 350 millió forinttal támogatta a programsorozatot, amelyet összesen 400 millió forintból rendeztek meg tavaly szeptembertől az Európai Unió soros elnöki posztját akkor betöltő Hollandiában. A szervezés újszerűségéről szólva kiemelte, hogy Hollandiában nem működik magyar intézet, ezért az esemény idejére a Hungarofest Kht. egy "virtuális magyar intézetet" hozott létre Amszterdamban. Újszerű volt az is, hogy újsághirdetésben kerestek produkciókat, továbbá a költségvetés csaknem egyharmadát reklámra és PR-ra fordították - tette hozzá. A helyettes államtitkár szerint eddig egyik magyar évadnak sem volt vizuálisan annyira találó motívuma, mint amilyennek a "paprikapapucs" bizonyult.
Schneider Márta beszámolt arról, hogy még az évad megkezdése előtt felmérést végeztek a hollandok körében, és összehasonlították az eredményeket egy 1977-ben készült kimutatás hasonló adataival. A hollandoknak csaknem harminc éve az jutott először eszükbe Magyarországról, hogy fővárosa Budapest, azután a bort, a gulyást, a paprikát és a cigányzenét említették. A magyar személyiségek közül Bartók, Kodály, Mindszenty, Liszt és Puskás nevét ismerték.
A tavaly, kétezer megkérdezett körében végzett, nem reprezentatív "pillanatfelvétel" során a hollandok elsőként ugyan Lengyelországot, de a legtöbbször Magyarországot említették az unióhoz újonnan csatlakozott országok közül. A leginkább most is Budapest jut eszükbe, a második helyen a gulyás, a harmadikon a kultúra szerepelt. Megváltozott a híres magyarok névsora is: Bartók és Puskás után megjelent Márai Sándor, majd Konrád György és Kertész Imre neve.
A megkérdezettek 90 százaléka úgy nyilatkozott, hogy még nem járt magyar kulturális rendezvényen, a válaszadók egyötöde pedig azt mondta, hogy volt már Magyarországon. Schneider Márta reményét fejezte ki, hogy a magyar évad nem csak múló élmény volt Hollandiában. Mint mondta, a lényeg az, ami ott maradt, az, milyen kép alakul ki a hollandokban a magyarokról. Mint jelezte, ennek felmérésére a "pillanatfelvételt" szeptemberben szeretnék megismételni.
Török András főkurátor szerint a legnagyobb sikert talán a vizuális programok aratták. Elmondta, hogy az évad keretében összesen 32 kiállítást rendeztek, és további 30-35 esemény szerepel a közeljövő tervei között.
Mint jelezte, a nagy múzeumi projektekhez több időre lett volna szükség, ezért az idei évre nyúlik át a Fény és forma című fotókiállítás, a Modern magyar festészet gyökerei című tárlat pedig a tervek szerint csak 2006-ban nyílik meg.
Bence Ottó, a Hungarofest Kht. ügyvezető igazgatója arról szólt: 350 cikk jelent meg Hollandiában az évadról, az újságok elsősorban a magyar programsorozat eredetiségét és egyediségét méltatták.
A legsikeresebb rendezvények között említette Nádas Péter fotókiállítását, Ránki Dezső koncertjét, a Fesztiválzenekar hangversenyét és a Magyar Állami Operaház Vérnász című előadását.
"A 2004. év legnagyobb felfedezettje Szabó Magda író volt" - hangsúlyozta, hozzátéve azt is: Szerb Antal kulcsszerepet játszott az évad megítélésében, Lechner Ödönt építészt pedig a magyar Gaudiként emlegették Hollandiában.
Klaus de Rijk, a Holland Királyság budapesti nagykövetségének kulturális attaséja egyaránt sikeresnek nevezte a hollandiai magyar, illetve a magyarországi holland évadot, hangsúlyozva: a siker fokmérője az, milyen szinten állandósul a kulturális együttműködés a két ország között.
