(MTI) ? Ha nem lesz anyagi forrás, "akkor nincs az az örökségvédelmi törvény, amelyik megakadályozza azt, hogy elhordják építőanyagnak az épületeinket" ? mondta L. Simon László, a kétévente rendezett Országos Műemléki Konferencia szünetében tartott sajtóbeszélgetésen Hangsúlyozta: nincs az a büntetési tétel, az a fenyegetettség, amivel az egyébként forrással nem rendelkező magántulajdonosakat rá lehet venni, hogy rendben tartsák műemlékeinket és műemlékhez méltóan gondozzák, ápolják és újítsák fel. Kijelentette: "Ez a kulturális kormányzatnak a felelőssége".
Az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának az elnöke kifogásolta, hogy a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának nincsen megfelelő innovatív stratégiája arra nézve, hogy az állami kézben lévő műemlékekkel mit kezdjen.
Alapvető érdeknek nevezte a nemzeti magántőke bevonását, kiemelve "azokat a tulajdonosokat, akik ebből az országból nem elvinni akarnak, nem lerombolni" ? fogalmazott a fideszes politikus. Elképzelése szerint azon a kastélyok esetében, melyek kiemelt állami műemlékek, és a rendszerváltozás időszakát követő néhány évben téves privatizáció révén külföldiek kezébe kerültek, és egy kapavágást nem tettek a felújításuk érdekében, azok privatizációját ugyanúgy felül kell vizsgálni, ahogy a cukorgyárak vagy az alumíniumipar privatizációját.
"Ha kell, akkor az államnak vissza kell venni és államosítani kell őket, különben az lesz a következménye, hogy ezek műemlékek el fognak tűnni a föld színéről" ? fűzte hozzá. L. Simon László hangsúlyozta azonban, hogy a gazdasági realitások figyelembevételével az "okos és erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező kultúrpolitika" a kicsi, részben fogyó tortából minél nagyobb részt tud kihasítani. Reményét fejezte ki, hogy a "jó gazdaságpolitika következtében egyre növekvő tortából" több forrás jut az örökségvédelem területére.
L. Simon László elmondta: a tervek szerint, januártól a kormányhivatalokhoz kerülő, a megyei önkormányzatok kezelésében, fenntartásában lévő kulturális intézmények a kulturális államtitkárság alá kerülnek egy átmeneti idő után. A megyei múzeumok, könyvtárak és levéltárak esetében is az a szakpolitikának az egyértelmű szándéka, hogy a minisztérium alá tartozzanak ? szögezte le.
Tamási Judit
Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke emlékeztetett arra, hogy tíz éve az Országgyűlés elfogadta a kulturális örökségvédelmi törvényt, valamint 139 éve intézményesült a magyar kulturális örökségvédelem.
Entz Géza politikai főtanácsadó, aki Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter képviseletében szólalt fel a délelőtti tanácskozáson hangsúlyozta: "A kulturális örökség a nemzet fennmaradásának a forrása".
