(MTI) - Az államfő kiemelte: az emlékmű megörökíti a pikniket szervező polgárok olthatatlan vágyát, hogy "hazatérhessenek" a határok nélküli Európába, dicsőíti elszántságukat és ügyességüket, ahogy ezt az akkori akadályok ellenére megszervezték.
1989. augusztus 19-én Sopronpusztánál néhány órára megnyílt a magyar-osztrák határ "vasfüggönye" és keletnémetek százai jutottak át Ausztriába.
Sólyom László azt mondta: "Kőbe faragva örök jele lesz ez az emlékmű az NDK-s polgárok életüket is kockáztató kétségbeesett bátorságának, a nagy menekülésnek és a szabadulás hihetetlen élményének". Sólyom László szerint az áttörés emlékműve egyszersmind a rendszerváltás "legjobb arcának" állít emléket.
Az államfő szerint ez a nap akkor is emlékművet érdemelne, ha a következmények teljesen másként alakultak volna. Akkor is messze túlmutatna önmagán, és emlékezésre méltó lenne a tény, hogy több mint hatszáz ember a német nemzet fallal, szögesdróttal, lőparanccsal elválasztott és bezárt részéből ki tudott törni, és el tudott jutni a német nemzet szabad részéhez - hangsúlyozta.
Emlékeztetett arra is: a páneurópai piknik ugyanúgy, mint azután a keletnémetek kiengedése nyugatra, része volt az 1989 nyarán felgyorsult politikai változásoknak. Akkor már befejezéshez közeledtek az ellenzéki kerekasztal-tárgyalások, megfogható közelségben voltak a többpártrendszerű szabad választások - mondta.
Úgy fogalmazott: "A rendszerváltás óta folyamatosan meg kell küzdenünk a múltért. Kié a múlt? Ki vitte végbe a rendszerváltást? Mi az új, demokratikus rendszer viszonya a Kádár-rendszerhez? Hányszor kellett fellépnem azért, hogy leszögezzem, nincs folyamatosság a két rendszer között! Hányszor kellett küzdenem azért, hogy csak egyetlen 1956 van!".
Ez az emlékmű azt is hirdeti, hogy a rendszerváltásban döntő szerepet játszottak az emberek, az ország népe. Nemcsak politikusok egyezkedtek a kerekasztalnál, s "nem valamilyen reformkommunista program valósult meg" - jelentette ki.
