(MTI) - A magyar államfő - aki a 90-es évek közepétől tíz éven át maga is tagja volt a testületnek - angol nyelvű beszédében hosszan méltatta az Európa Tanács tanácsadó testületeként 1990-ben létrehozott bizottság két évtizedes tevékenységét. Kitért arra, hogy a bizottság szerepe a kommunista diktatúráktól megszabadult országok demokratikus átmenetének kezdeti támogatása után mára az európai alkotmányozás közös hagyományainak fejlesztésévé bővült, a létszámában is gyarapodott testület globális befolyással bíró intézménnyé nőtte ki magát.
Sólyom László
Sólyom László emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság időről időre a nemzeti kisebbségek jogaival is foglalkozik, amely Európában megkerülhetetlen. Úgy vélte, éles választóvonalat kell húzni azon új nemzeti kisebbségek státusa és a velük szembeni jogi megközelítés között, amelyeket a tömeges bevándorlás hozott létre, valamint az őshonos nemzeti kisebbségeké között. Az előbbiek jellemzően Nyugat-Európában jöttek létre, az őshonosak viszont vélhetően egész Európában léteznek; Kelet- és Közép-Európában, és a Balkánon pedig jelentős számban.
A magyar államfő megjegyezte, hogy a nemzeti kisebbségek az anyaországgal szomszédos országokban élnek: nem esik egybe az állampolgárságon alapuló politikai nemzet, illetve a közös nyelven, kultúrán, történelmen és azonosságtudaton alapuló kulturális nemzet.
Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, a kulturális nemzetek létezése tény, független az országhatártól, az állampolgárságtól. Kiemelte: a kulturális nemzet azon tagjai, akik más országban élnek, nem akarnak határváltoztatást, nem akarnak egyesülni a kulturális nemzet más részeivel, vagy az anyaországgal; lojális állampolgárai annak az országnak, ahol élnek, de fenn akarják tartani a kulturális összekötő erőt a kulturális nemzet egészével.
Sólyom László hangsúlyozta azt is, hogy a kulturális nemzet koncepciójának elfogadása minden bizonnyal hozzájárulna az európai stabilitáshoz. Úgy vélte, jogilag e nemzeti kisebbségek kollektív jogainak elismerésére lenne szükség - a minimum a kulturális autonómia intézményeinek létrehozása lehetne -, valamint arra, hogy az őshonos kisebbségek zavartalanul kapcsolatot tarthassanak az anyaországgal.
A Velencei Bizottság fontos hozzájárulása ehhez az anyaország és az őshonos nemzeti kisebbség koncepciójának bevezetése, európai elfogadtatása volt, a testület tisztázta a vele járó jogokat - tette hozzá, megemlítve a testület e témakörrel foglalkozó több állásfoglalását is.
