(MTI) - Makara B. Gábor az indoklás szerint endokrinológiai kutatásaiért, a központi idegrendszernek a hypophysis-mellékvesekéreg rendszer működésének szabályozásában betöltött szerepe, a stressz szervezetre gyakorló hatásainak vizsgálata terén elért eredményeiért, a tudományos-szakmai közéletben végzett tevékenysége elismeréseként részesült a magas tudományos kitüntetésben.
Mint az akadémikus kifejtette, eredményei a gyógyszerkutatások mellett a betegellátásban, mindenekelőtt az endokrin betegek gondozásában is hasznosulnak. A másik nagy kutatási területe a stressz hatására létrejövő hormonális védekezés."A szervezet nagyon összetett módon reagál a stresszre, aktiválva a hormonális védekezést" - mondta Makara B. Gábor. Ismertetése szerint mindenekelőtt az agy észleli, hogy valami baj van, majd utasítja az agyalap hipotalamusz nevű részét, amely igen gyorsan képes peptidfehérjeszerű hormonokat termelni az agyalapi mirigy számára. "E hormonok hatására az agyalapi mirigy utasítja a mellékvesét, hogy szükség van úgynevezett glikopeptides hormonokra és ezek termelődni kezdenek. Az egész folyamat gyors stressz esetében egy-két-három perc alatt zajlik le" - ismertette a tudós.
Vannak azonban krónikus stresszes állapotok, mint amilyen egy reumás fájdalomtól évekig szenvedő beteg esetében lép fel. "Ilyenkor tartós hormonális aktiválás történik. Én egyrészt azt vizsgáltam, hogy hogyan jön létre a gyors reakció, másrészt, hogy mi a következménye a lassú, hosszú ideig fennálló aktiválásnak, hogy a látszólag kis változások mit eredményeznek a szervezetben" - fogalmazott az akadémikus, aki az utóbbi időben főleg tanácsadással foglalkozik.
"Az embernek érettebb korában el kell döntenie, hogy a rendelkezésre álló időt közvetlenül a kutatásokra fordítja-e vagy a tudományos kutatások környékén végez-e munkát" - jegyezte meg Makara B. Gábor.
Az akadémikus hat éven át, 2003 és 2009 között az OTKA elnöke volt. "Azzal foglalkoztunk, hogy melyik kutatást miért érdemes finanszírozni. Ez egy nagyon fontos és érdekes tevékenység, amelyhez egyszerre kellett ismerni a tudományos kutatásokat, másrészt egy adminisztratív rendszert kell kiépíteni, tökéletesíteni. Jelenleg a Magyar Tudományos Művek Tárával foglalkozom, egy olyan országos kezdeményezéssel, amely a magyar tudományosság eredményeinek hazai és külföldi láthatóságát biztosítja. Több hazai szervezet - a Magyar Akkreditációs Bizottság, a Magyar Tudományos Akadémia, a Rektori Konferencia - is támogatta a kezdeményezést. Ez egy nagy vállalkozás, amelynek kiépítésében játszom szerepet, egyfajta spirituális vezetőként. Tudománykörüli tevékenység, ahol már nem én hozom létre az eredeti tudományos felismerést, hanem abban segítek, hogy az minél jobban láthatóvá váljon, minél eredményesebb legyen, minél jobban finanszírozzák. Tehát a közvetlen kutatások helyett a magyar tudomány egészével foglalkozom" - összegezte tevékenységét Makara B. Gábor.
Makara B. Gábor 1939. január 21-én született Budapesten. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgató-helyettese, 2003-tól az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) elnöke volt. Az elmúlt években a krónikus stressz okozta endokrin változásokat kutatta. Megállapította, hogy a krónikus és az akut stressz szabályozása számos vonatkozásban eltér. Bizonyította, hogy a stressz és a gyomorkárosító NSIAD vegyületek okozta akut gyomorfekélyben az endogén glukortikoidok hatása gasztroprotektív, a hormonok és a különböző okból keletkező fekélyek közti kapcsolat átértékelésre szorul. Kimutatta, hogy a genetikusan vazopresszinhiányos patkányokban a krónikus stressz-okozta mellékvesekéreg aktiválás változatlan intenzitású. 1972-től az orvostudomány kandidátusa, 1987-től doktora. 1998-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-től rendes tagja. 1986-ban Akadémiai Díjat kapott. Csaknem 300 közlemény szerzője.
