(MTI) - A tavalyinál mintegy 1 milliárd forinttal jutna kevesebb támogatás a fővárosi fenntartású színházaknak az önkormányzati költségvetési koncepció alapján - mondta Bőhm András, a Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke csütörtökön az MTI-nek.
A városházán elkészült költségvetési koncepció szerint a főváros az idén 1,8 milliárd forintot szeretne megtakarítani a kulturális ágazaton, ezen belül a színházaknak 1-1,1 milliárd forinttal jutna kevesebb támogatás - közölte Bőhm András.
A szabad demokrata képviselő elmondta, hogy tavaly a fővárosi önkormányzathoz tartozó 14 színház - köztük a Vígszínház (képünkön), a Katona József Színház, a Madách Színház és az Új Színház - összesen 1,7 milliárd forint támogatást kapott fenntartójától.
A költségvetési koncepcióval kapcsolatban jelenleg is folynak a hivatali egyeztetések, és a napokban tárgyalnak a színházigazgatókkal - hangsúlyozta Bőhm András, megjegyezve, hogy ilyen nagymértékű elvonást maga sem tart megvalósíthatónak.
Ekkora elvonás csak strukturális reformokkal képzelhető el, de erről előbb gondolkodni kell, ésszerű változtatások egy-másfél év alatt képzelhetőek el - mutatott rá a szabad demokrata politikus, aki szerint a koncepcióban szereplő összegnek töredékét lehet csak lefaragni a működőképesség megtartása mellett.
A terület tartalékait figyelembe véve 300-400 millió forintnál nagyobb megtakarítás nem megvalósítható - vélekedett.
A kulturális bizottság elnöke kiemelte: szeretnék elkerülni, hogy fűnyíró-elv alapján kelljen csökkenteni a támogatásokat, ezért tárgyalásokat kezdett a színházigazgatókkal, hogy együtt találják ki, mit lehet kiszorítani a területen. Hangsúlyozta: ez nem koncepció, inkább válságterv.
A Budapesti Operettszínház igazgatója szerint meglepetésként érte őket a megvonás.
Hiller István kulturális miniszter a színházigazgatókkal tartott találkozóján, november 30-án, azt mondta, az állam garantálja, hogy nem változik a színházak támogatása - idézte fel Kerényi Miklós Gábor, kiemelve: nem számítottak arra, hogy az állami és az önkormányzati támogatás így különválasztható.
Az előző években ugyanis a fővárosi és az állami támogatás teljesen együtt mozgott - fűzte hozzá az Operettszínház igazgatója, megjegyezve, hogy tavaly a budapesti színházak összesen 3,7 milliárd forintnyi állami támogatást kaptak, amely az önkormányzati fenntartású színházaknál összesen további 1,7 milliárd forinttal egészült ki.
A gazdag színházi kínálat turisztikai és idegenforgalmi bevételekhez juttatja Budapestet. A támogatások ilyen mértékű csökkentésével megbénulhat a főváros színházi élete, ez visszavonhatatlanul nagy kárt okoz - hangsúlyozta Kerényi Miklós Gábor.
Mint mondta, az idei évadot már megtervezték, megtakarítás legfeljebb az év utolsó öt hónapjában képzelhető el. A jegyárakat jelentősen nem lehet emelni, de ezt amúgy sem tartja járható útnak, mivel ebből nem származik számottevő bevételük a színházaknak. Az elbocsátás sem kínál megoldást, hiszen az elküldött közalkalmazottaknak végkielégítést kell fizetni.
Arra a kérdésre, hogy mekkora az a legnagyobb összeg, amit megtakaríthatónak tart az idén, Kerényi Miklós Gábor úgy válaszolt, hogy 4-5 százalék "billegés" mindig létezik egy színház költségvetésében.
Kiemelte: kulturális főpolgármester helyettesre volna szükség, aki a kultúra és a színházak érdekeit képviselné. A megfelelő érdekképviselet hiánya ugyanis óriási hátrányt jelent a területnek.
A városházán elkészült költségvetési koncepció szerint a főváros az idén 1,8 milliárd forintot szeretne megtakarítani a kulturális ágazaton, ezen belül a színházaknak 1-1,1 milliárd forinttal jutna kevesebb támogatás - közölte Bőhm András.
A szabad demokrata képviselő elmondta, hogy tavaly a fővárosi önkormányzathoz tartozó 14 színház - köztük a Vígszínház (képünkön), a Katona József Színház, a Madách Színház és az Új Színház - összesen 1,7 milliárd forint támogatást kapott fenntartójától.
A költségvetési koncepcióval kapcsolatban jelenleg is folynak a hivatali egyeztetések, és a napokban tárgyalnak a színházigazgatókkal - hangsúlyozta Bőhm András, megjegyezve, hogy ilyen nagymértékű elvonást maga sem tart megvalósíthatónak.
Ekkora elvonás csak strukturális reformokkal képzelhető el, de erről előbb gondolkodni kell, ésszerű változtatások egy-másfél év alatt képzelhetőek el - mutatott rá a szabad demokrata politikus, aki szerint a koncepcióban szereplő összegnek töredékét lehet csak lefaragni a működőképesség megtartása mellett.
A terület tartalékait figyelembe véve 300-400 millió forintnál nagyobb megtakarítás nem megvalósítható - vélekedett.
A kulturális bizottság elnöke kiemelte: szeretnék elkerülni, hogy fűnyíró-elv alapján kelljen csökkenteni a támogatásokat, ezért tárgyalásokat kezdett a színházigazgatókkal, hogy együtt találják ki, mit lehet kiszorítani a területen. Hangsúlyozta: ez nem koncepció, inkább válságterv.
A Budapesti Operettszínház igazgatója szerint meglepetésként érte őket a megvonás.
Hiller István kulturális miniszter a színházigazgatókkal tartott találkozóján, november 30-án, azt mondta, az állam garantálja, hogy nem változik a színházak támogatása - idézte fel Kerényi Miklós Gábor, kiemelve: nem számítottak arra, hogy az állami és az önkormányzati támogatás így különválasztható.
Az előző években ugyanis a fővárosi és az állami támogatás teljesen együtt mozgott - fűzte hozzá az Operettszínház igazgatója, megjegyezve, hogy tavaly a budapesti színházak összesen 3,7 milliárd forintnyi állami támogatást kaptak, amely az önkormányzati fenntartású színházaknál összesen további 1,7 milliárd forinttal egészült ki.
A gazdag színházi kínálat turisztikai és idegenforgalmi bevételekhez juttatja Budapestet. A támogatások ilyen mértékű csökkentésével megbénulhat a főváros színházi élete, ez visszavonhatatlanul nagy kárt okoz - hangsúlyozta Kerényi Miklós Gábor.
Mint mondta, az idei évadot már megtervezték, megtakarítás legfeljebb az év utolsó öt hónapjában képzelhető el. A jegyárakat jelentősen nem lehet emelni, de ezt amúgy sem tartja járható útnak, mivel ebből nem származik számottevő bevételük a színházaknak. Az elbocsátás sem kínál megoldást, hiszen az elküldött közalkalmazottaknak végkielégítést kell fizetni.
Arra a kérdésre, hogy mekkora az a legnagyobb összeg, amit megtakaríthatónak tart az idén, Kerényi Miklós Gábor úgy válaszolt, hogy 4-5 százalék "billegés" mindig létezik egy színház költségvetésében.
Kiemelte: kulturális főpolgármester helyettesre volna szükség, aki a kultúra és a színházak érdekeit képviselné. A megfelelő érdekképviselet hiánya ugyanis óriási hátrányt jelent a területnek.
