Széchenyi-díj - Jánossy András fizikus
(MTI) - Jánossy András a kondenzált anyagok fizikája számos területén végzett, határainkon túl is elismert kutatásaiért, valamint a nemzetközi szintű mérnökfizikus-képzés létrehozása érdekében végzett meghatározó tevékenységéért vehette át a legmagasabb tudományos elismerést vasárnap a Parlamentben.
A tudós kutatásaival kapcsolatban kifejtette: a csoportja által vizsgált anyagok elektromos és mágneses tulajdonságai abban az értelemben különlegesek, hogy nem minden irányban vezetik egyformán az elektromosságot. Különleges a szerkezetük is, kétdimenziós síkokban van elrendezve. "Ez azt jelenti, hogy a molekulák különálló síkokban vannak elrendezve, s ezek a síkok viszonylag távol esnek egymástól" - magyarázta a fizikus.
Hozzátette: érdekes módon ezek az anyagok nemcsak jobban vezetik az elektromosságot egyik irányban, mint a másikban, hanem alacsony hőmérsékleten szupravezetővé válnak, azaz ellenállás nélkül vezetik az áramot.
Jánossy András kitért arra, hogy a szupravezetőkkel kapcsolatban a várakozások sokkal nagyobbak voltak az elmúlt két évtizedben, mint a tényleges gyakorlati hasznuk. "Valamennyire felhasználják őket, de azt gondolom, hogy amíg nem értjük meg pontosan miért is alakul ki a szupravezetés ezekben az anyagokban, addig a gyakorlati felhasználás is várat magára" - magyarázta a tudós.
Ezeknek a különleges anyagoknak a megértését szolgálja az a nagy érzékenységű berendezés, amelyet Jánossy András kutatócsoportja épített az egyetemen.
"Olyan anyagokat vizsgálunk, amelyek ellenállása a síkokban egymilliószor kisebb, mint a síkok között. Ezek a kristályok szerves anyagokból állnak, ennek ellenére alacsony hőmérsékleten szupravezetők, de a szobahőmérséklet körüli tulajdonságaik is nagyon érdekesek. A berendezés segítségével ezeknek az anyagoknak a mágneses tulajdonságaiból arra tudunk következtetni, hogy milyen gyorsan ugranak át az elektronok az egyik atomsíkból a másikba. Ezekről a kutatásokról az idén is komoly publikációnk jelenik meg. Azt gondolom, hogy a módszernek, amelyen dolgozunk, komoly jövője lesz" - emelte ki Jánossy András.
Jánossy András 1944. március 4-én Manchesterben született. 1967-ben az ELTE-én fizikusi diplomát szerzett, majd a KFKI Szilárdtestfizikai Kutatóintézetének munkatársa, tudományos tanácsadója, 1980-90-ben a szervesanyag és neutronspektroszkópiai osztály vezetője volt. 1994 óta a Műegyetem tanszékvezető egyetemi tanára. 1998-2001-ban Széchenyi professzori ösztöndíjas volt. Kezdetben nagy tisztaságú fémek vezetési elektronjainak mágnességével, majd nagy mértékben anizotróp, úgynevezett "alacsony dimenziós" elektromos tulajdonságú kristályok vizsgálatával foglalkozott. Számos külföldi egyetem vendégprofesszora volt. A fizikai tudomány doktora, 1993-tól az MTA levelező, 1998 óta rendes tagja.
A tudós kutatásaival kapcsolatban kifejtette: a csoportja által vizsgált anyagok elektromos és mágneses tulajdonságai abban az értelemben különlegesek, hogy nem minden irányban vezetik egyformán az elektromosságot. Különleges a szerkezetük is, kétdimenziós síkokban van elrendezve. "Ez azt jelenti, hogy a molekulák különálló síkokban vannak elrendezve, s ezek a síkok viszonylag távol esnek egymástól" - magyarázta a fizikus.
Hozzátette: érdekes módon ezek az anyagok nemcsak jobban vezetik az elektromosságot egyik irányban, mint a másikban, hanem alacsony hőmérsékleten szupravezetővé válnak, azaz ellenállás nélkül vezetik az áramot.
Jánossy András kitért arra, hogy a szupravezetőkkel kapcsolatban a várakozások sokkal nagyobbak voltak az elmúlt két évtizedben, mint a tényleges gyakorlati hasznuk. "Valamennyire felhasználják őket, de azt gondolom, hogy amíg nem értjük meg pontosan miért is alakul ki a szupravezetés ezekben az anyagokban, addig a gyakorlati felhasználás is várat magára" - magyarázta a tudós.
Ezeknek a különleges anyagoknak a megértését szolgálja az a nagy érzékenységű berendezés, amelyet Jánossy András kutatócsoportja épített az egyetemen.
"Olyan anyagokat vizsgálunk, amelyek ellenállása a síkokban egymilliószor kisebb, mint a síkok között. Ezek a kristályok szerves anyagokból állnak, ennek ellenére alacsony hőmérsékleten szupravezetők, de a szobahőmérséklet körüli tulajdonságaik is nagyon érdekesek. A berendezés segítségével ezeknek az anyagoknak a mágneses tulajdonságaiból arra tudunk következtetni, hogy milyen gyorsan ugranak át az elektronok az egyik atomsíkból a másikba. Ezekről a kutatásokról az idén is komoly publikációnk jelenik meg. Azt gondolom, hogy a módszernek, amelyen dolgozunk, komoly jövője lesz" - emelte ki Jánossy András.
Jánossy András 1944. március 4-én Manchesterben született. 1967-ben az ELTE-én fizikusi diplomát szerzett, majd a KFKI Szilárdtestfizikai Kutatóintézetének munkatársa, tudományos tanácsadója, 1980-90-ben a szervesanyag és neutronspektroszkópiai osztály vezetője volt. 1994 óta a Műegyetem tanszékvezető egyetemi tanára. 1998-2001-ban Széchenyi professzori ösztöndíjas volt. Kezdetben nagy tisztaságú fémek vezetési elektronjainak mágnességével, majd nagy mértékben anizotróp, úgynevezett "alacsony dimenziós" elektromos tulajdonságú kristályok vizsgálatával foglalkozott. Számos külföldi egyetem vendégprofesszora volt. A fizikai tudomány doktora, 1993-tól az MTA levelező, 1998 óta rendes tagja.