(MTI) - A tudóst Wittgenstein és a nyelvfilozófia kutatása terén elért eredményeiért, a hazai és nemzetközi filozófiai kutatások és együttműködés előmozdításáért, valamint több évtizedes tudományszervezői tevékenységéért részesítették a legmagasabb tudományos elismerésben.
Nyíri János Kristóf 45 éves tudományos pályafutása ívét felvázolva mindenekelőtt Ludwig Wittgenstein (1889-1951) osztrák filozófust, a huszadik század egyik legnagyobb hatású gondolkodóját említette, aki jelentősen hozzájárult a logika, a matematikafilozófia és a nyelvfilozófia fejlődéséhez.
Mint kifejtette, egyetemista korában, a ,60-as évek végén kezdett az akkori nyugati filozófia, így a logikai pozitivizmus Magyarországon elterjedni. "Akkor az volt a téma, hogy a dialektikus és történelmi materializmus helyett mi az, hogy filozófia. Ennek kapcsán jutottam el Ludwig Wittgensteinhez, aki a nyelvfilozófiát és a dolgok társadalmi konstrukcióját jelentette. A filozófiában nem a végső igazságokat keressük, hanem azt, hogy hogyan jönnek elő az igazságok a társadalmi érintkezésből" - magyarázta a tudós, akit Wittgenstein az osztrák eszmetörténetre is rávezetett.
"Valahogy úgy alakult a filozófiai életem, hogy bármilyen témához is nyúltam, mindig Wittgenstein volt a vezérfonal" - tette hozzá.
Ismertetése szerint Wittgenstein foglalkozott a tudással, mint kommunikációval is. "Ez elvezetett a kommunikáció technológiai szakaszaihoz. Sokáig foglalkoztam a szóbeliséggel, írásbeliséggel, könyvnyomtatással, majd az elektromos és elektronikus kommunikációval. Az internettel való foglalatoskodás tett késszé, hogy a mobiltelefon megjelenése után erre a témára koncentráljak" - mondta Nyíri János Kristóf, aki a Magyar Tudományos Akadémia és a T-Mobile majd egy évtizede tartó mobilkommunikációs kutatását irányította.
A mobiltelefon vezette rá a kép és az idő problémájára. "Most azzal foglalkozom, hogy a kép és az idő filozófiáját hogyan lehet egységes keretbe feldolgozni. A mobiltelefon megjelenésével minden ember kezébe fényképezőgép, képszerkesztő, egy MMS-küldő került. A populáció, amely sok száz évig a szavakra volt kényszerítve, most hirtelen egy képkészítő eszközzel jár-kel. Másrészt, az elmúlt egy-két évszázadban az óra-idő abszolút keretéhez voltunk szorítva, a mobiltelefon viszont rugalmas időegyeztetést tesz lehetővé. Tehát megváltozik a képpel és az idővel való bánásmód. Számomra ez a képfilozófiát és az időfilozófiát hívta elő, amelyek egymásra hangolódnak. Az igazi kép a mozgókép, az időben történő kép. Az időről pedig nem lehet úgy beszélni, hogy a térbeli mozgás metaforáit ne mozgósítsuk. Képről nem lehet beszélni idő nélkül, időről pedig kép nélkül" - mondta.
Nyíri Kristóf János kitért arra, hogy a Pécsi Tudományegyetem a napokban avatta díszdoktorrá. "Ezt a két elismerést nem nekrológként élem meg, életem legjobb filozófiai korszaka elé nézek" - hangsúlyozta a filozófus.
Nyíri János Kristóf 1944. június 2-án született Rákoskeresztúron. 1968-ban végzett az ELTE matematika-filozófia szakán, 1971-ben az egyetem Bölcsészettudományi Karán filozófiából doktorált. 1986-2004 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, az MTA Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa, 1995-2005 között az intézet igazgatója volt. 1987 és 1990 között a Magyar Filozófiai Társaság főtitkára, 1993-től 2006-ig elnöke volt. 1993-tól az MTA levelező, 2001-től rendes tagja. Vendégprofesszorként több külföldi egyetemen tanított. 2005-ben "több évtizedes tudományos kutatói, tudományszervezői és oktatói tevékenysége elismeréseként" a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki.
Nyíri János Kristóf 45 éves tudományos pályafutása ívét felvázolva mindenekelőtt Ludwig Wittgenstein (1889-1951) osztrák filozófust, a huszadik század egyik legnagyobb hatású gondolkodóját említette, aki jelentősen hozzájárult a logika, a matematikafilozófia és a nyelvfilozófia fejlődéséhez.
Mint kifejtette, egyetemista korában, a ,60-as évek végén kezdett az akkori nyugati filozófia, így a logikai pozitivizmus Magyarországon elterjedni. "Akkor az volt a téma, hogy a dialektikus és történelmi materializmus helyett mi az, hogy filozófia. Ennek kapcsán jutottam el Ludwig Wittgensteinhez, aki a nyelvfilozófiát és a dolgok társadalmi konstrukcióját jelentette. A filozófiában nem a végső igazságokat keressük, hanem azt, hogy hogyan jönnek elő az igazságok a társadalmi érintkezésből" - magyarázta a tudós, akit Wittgenstein az osztrák eszmetörténetre is rávezetett.
"Valahogy úgy alakult a filozófiai életem, hogy bármilyen témához is nyúltam, mindig Wittgenstein volt a vezérfonal" - tette hozzá.
Ismertetése szerint Wittgenstein foglalkozott a tudással, mint kommunikációval is. "Ez elvezetett a kommunikáció technológiai szakaszaihoz. Sokáig foglalkoztam a szóbeliséggel, írásbeliséggel, könyvnyomtatással, majd az elektromos és elektronikus kommunikációval. Az internettel való foglalatoskodás tett késszé, hogy a mobiltelefon megjelenése után erre a témára koncentráljak" - mondta Nyíri János Kristóf, aki a Magyar Tudományos Akadémia és a T-Mobile majd egy évtizede tartó mobilkommunikációs kutatását irányította.
A mobiltelefon vezette rá a kép és az idő problémájára. "Most azzal foglalkozom, hogy a kép és az idő filozófiáját hogyan lehet egységes keretbe feldolgozni. A mobiltelefon megjelenésével minden ember kezébe fényképezőgép, képszerkesztő, egy MMS-küldő került. A populáció, amely sok száz évig a szavakra volt kényszerítve, most hirtelen egy képkészítő eszközzel jár-kel. Másrészt, az elmúlt egy-két évszázadban az óra-idő abszolút keretéhez voltunk szorítva, a mobiltelefon viszont rugalmas időegyeztetést tesz lehetővé. Tehát megváltozik a képpel és az idővel való bánásmód. Számomra ez a képfilozófiát és az időfilozófiát hívta elő, amelyek egymásra hangolódnak. Az igazi kép a mozgókép, az időben történő kép. Az időről pedig nem lehet úgy beszélni, hogy a térbeli mozgás metaforáit ne mozgósítsuk. Képről nem lehet beszélni idő nélkül, időről pedig kép nélkül" - mondta.
Nyíri Kristóf János kitért arra, hogy a Pécsi Tudományegyetem a napokban avatta díszdoktorrá. "Ezt a két elismerést nem nekrológként élem meg, életem legjobb filozófiai korszaka elé nézek" - hangsúlyozta a filozófus.
Nyíri János Kristóf 1944. június 2-án született Rákoskeresztúron. 1968-ban végzett az ELTE matematika-filozófia szakán, 1971-ben az egyetem Bölcsészettudományi Karán filozófiából doktorált. 1986-2004 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, az MTA Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa, 1995-2005 között az intézet igazgatója volt. 1987 és 1990 között a Magyar Filozófiai Társaság főtitkára, 1993-től 2006-ig elnöke volt. 1993-tól az MTA levelező, 2001-től rendes tagja. Vendégprofesszorként több külföldi egyetemen tanított. 2005-ben "több évtizedes tudományos kutatói, tudományszervezői és oktatói tevékenysége elismeréseként" a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki.
