Széchenyi-díj az öröm művészetéért

Kultpol


csikszentmihalyimihaly.jpg
fotó: metropol.hu

(MTI) - Az indoklás szerint Csíkszentmihályi Mihály pszichológust, egyetemi tanárt, az MTA külső tagját a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás, továbbá az életmód-életminőség terén végzett tudományos munkásságáért, a pszichológiai fogalommá vált "flow-állapot" leírásáért és továbbfejlesztéséért tüntették ki a Széchenyi-díjjal. A professzor a díjat a Magyar Tudományos Akadémián megtartandó előadásán fogja átvenni vélhetően május és június közepe között, a pontos időpontról még folyik az egyeztetés.
    

"Negyven évvel ezelőtt azt kezdtem el tanulmányozni, az érdekelt, miért van úgy, hogy egyes emberek élvezik amit csinálnak, pedig gyakran senki nem is fizet nekik ezért. Megkérdeztem sziklamászókat, sakkozókat, zenészeket, hogy mi az, ami megragadja őket a tevékenységükben. Ennek alapján lassan kialakult egy modell, egy elmélet arról, mitől függ, hogy az ember jól érezze magát és élvezettel csinálja azt, amit csinál. Kezdtem vizsgálni, hogy némelyek miért élvezik a munkájukat és miért van az, hogy némelyik munka élvezetes. Ez az érem két oldala. És amikor kezdtem ezt a kérdést megpróbálni két oldalról megérteni, felfogni azt, hogy valójában mi is történik, abból keletkezett a flow (áramlás) elmélete" - összegezte Csíkszentmihályi Mihály.
    
Az elméletet több vállalatnál és kormányzati szinten is alkalmazni kezdték. "Számos országban is felkeltette az érdeklődést, hogy fontos megérteni, mit tegyen az ember ahhoz, hogy jobb, boldogabb életmódot érjen el. Nem anyagi értelemben, hanem abban, hogy milyen tevékenységet fejt ki és közben miként gondol arra, hogy mi az élete célja. Ez egy egyszerű gondolat, amire felfigyelt a dél-koreai elnök és az osztrák kancellár. Tony Blair brit miniszterelnök pedig felkérte a tanácsadóit, hogy olvassák el a könyveimet abból a szempontból, hogyan lehet az állam működését úgy megtervezni, hogy az az embereknek kellemesebb legyen, hogy az emberek jobban élvezzék a munkájukat és hogy az iskolákban úgy tanítsanak, hogy a gyerekek ne érezzék kényszernek a tanulást. Örülök, hogy megfigyeléseimet Magyarországon is érdemesnek találják a figyelemre" - fogalmazott a professzor.
    
Csíkszentmihályi Mihály elmondta, hogy továbbra is folytatja kutatásait a flow-elmélet terén, de mostanában a legtöbb idejét a pozitív pszichológiának szenteli. Ennek alapjait 12 évvel ezelőtt Martin Seligmannal, az Amerikai Pszichológus Szövetség volt elnökével fektette le. Hosszasan diskuráltak arról, hogyan lehetne a pszichológiába behozni egy másik, pozitív szempontot, mert az utolsó 30-40 évben a tudományág gondolkodásmódja figyelmen kívül hagyta az olyan dolgokat, minthogy miért bátrak az emberek vagy miért segítenek egymáson. A hagyományos pszichológia az emberi magatartás jó oldalait csak a rossz oldaláról tudta magyarázni. "Mind a ketten úgy éreztük, hogy ez hamis értékelés és noha az emberi természetben rengeteg negatívum van, annak mégis van egy kicsi jó, érdemes része is, amit meg kellene tanulni jobban megérteni és értékelni. Azóta a pozitív pszichológia mozgalommá, a szakmán belül divatos irányzattá vált" - mondta a professzor.
    
Csíkszentmihályi Mihály a Claremont Graduate Universityn létrehozta az Életminőség Kutatóközpontot és elindított egy, a világon egyedülálló pozitív pszichológiai doktori programot, amelynek első végzősei most fogják megvédeni disszertációikat.
    
Az észak-afrikai és a közép-keleti nyugtalanság példáira hivatkozva ugyanakkor a pszichológus rámutatott, hogy extrém esetben, ha az embereknek nincs rá módjuk, hogy gondolkodás, olvasás vagy akár közös beszélgetés révén megtalálják a javulás útját, akkor valószínűleg nincs számukra más út, mint a lázadás. "Viszont hogyha az elnyomás nem annyira erős és az embernek van rá alkalma, hogy gondolkozzon és tájékozódjon arról, hogy mit tehet, akkor úgy is lehet elég rendes életet élni, ha a környezet nem túl pozitív" - mondta. 
    
Mint arra rámutatott, nincsenek csodálatos átváltozások. "Az embernek meg kell értenie, hogy mire van szüksége és aztán azon kell dolgoznia, hogy az állapotát megváltoztassa. Az én egész munkám arra irányul, hogy az emberek ezt egy kicsit jobban megértsék, hogy tudjanak változtatni és cselekedni" - jelentette ki a professzor. 
    
Csíkszentmihályi Mihály 1934. szeptember 29-én született Fiuméban, a mai Rijekában, 1956 óta az Egyesült Államokban él. Az illinois-i és a chicagói egyetemen tanult, 1965-től a Lake Forest College szociológiai és antropológiai tanszékvezető docense, 1971-87-ben a Chicagói Egyetem humán fejlődéstani professzora, 1985-87-ben magatartáskutató tanszékvezetője volt. 1999 óta a kaliforniai Claremont Graduate University professzora, 1998-ban az MTA külső tagjává választották.
    
1990-ben jelent meg a flow-ról írott könyve. A könyv és maga az elmélet is nagy népszerűségre tett szert. Magyarul is megjelent művei: a Flow - Az áramlat - A tökéletes élmény pszichológiája, 1997; És addig éltek, amíg meg nem haltak, 1998; A fejlődés útjai. A harmadik évezred pszichológiája, 2007; Jó üzlet - Vezetés, áramlat és az értelem keresése, 2009; Kreativitás - A Flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája, 2009; Az öröm művészete - Flow a mindennapokban, 2009; Tehetséges gyerekek, 2010.