Szeminárium a kultúra magánfinanszírozásáról
(MTI) - A Művészetek Palotájában Arts and Business címmel rendezett az OKM és a budapesti amerikai nagykövetség szemináriumot arról, miként vonhatók be magánforrások a kultúra, a művészet finanszírozásába.
Dán Károly kifejtette: Magyarország sem különbözik más államoktól, tehát a polgárai, s rajtuk keresztül az üzleti élet ugyanúgy bevonható a kultúra, a művészet szponzorálásába, mint másutt.
"A fontosabb kérdés, hogy valójában melyik szint bevonandó, a vállalatoknak vagy az egyéneknek kell-e megadni ezt a lehetőséget. Ennek hasonlatosak az eszközei, mind a két oldalon a megfelelő adórendszer az, amely ebben kérdésben ösztönzést nyújthat" - hangsúlyozta a főosztályvezető
Meggyőződése szerint az egyénnek sokkal fontosabb a szerepe, hiszen a cégeken belül is az egyén dönt majd. Mint hangsúlyozta, a rendezvény az első fejezete egy folyamatnak, amelynek az OKM elindítója szeretne lenni.
"Az állam nem képes finanszírozna a művészetet, a kultúrát" - mondta bevezetőjében Alice Sachs Zimet, aki a Chase Manhattan Banknál szerzett 20 éves szakmai gyakorlatának köszönhetően nagy szakmai tekintélynek örvend az Amerikai Egyesült Államokban.
Mint mondta, hazájában az állam a kultúra, a művészetek támogatására fordított 13,11 milliárd dollárnak mindössze a 8 százalékát biztosítja, a többit az egyének és a cégek adják.
Adatai szerint 350 ezer cég vállal részt a szponzorálásban, 60 százalékuk kis vállalat. művészeknek tisztában kell lenniük az általuk képviselt értékkel, tudniuk kell, hogy mit kínálnak a lehetséges támogatóknak" - hangsúlyozta az előadó, aki felvázolta azokat a stratégiákat, amelyek révén az üzleti szféra bekapcsolható a kultúra támogatásába.
Az előadó, aki eddig 14 országban folytatott tanácsadást, elmondta, hogy cégek nem feltétlenül készpénzzel támogathatják a művészeket, kulturális intézményeket. Segíthetik az együttesek utaztatását, lakhatását, de fizethetik akár a mosodai számlájukat, vagy, mint a közelmúltban Oroszországban tapasztalata, akár a művészek ingyenes fogászati kezelését is biztosíthatja a szponzor.
Dán Károly kifejtette: Magyarország sem különbözik más államoktól, tehát a polgárai, s rajtuk keresztül az üzleti élet ugyanúgy bevonható a kultúra, a művészet szponzorálásába, mint másutt.
"A fontosabb kérdés, hogy valójában melyik szint bevonandó, a vállalatoknak vagy az egyéneknek kell-e megadni ezt a lehetőséget. Ennek hasonlatosak az eszközei, mind a két oldalon a megfelelő adórendszer az, amely ebben kérdésben ösztönzést nyújthat" - hangsúlyozta a főosztályvezető
Meggyőződése szerint az egyénnek sokkal fontosabb a szerepe, hiszen a cégeken belül is az egyén dönt majd. Mint hangsúlyozta, a rendezvény az első fejezete egy folyamatnak, amelynek az OKM elindítója szeretne lenni.
"Az állam nem képes finanszírozna a művészetet, a kultúrát" - mondta bevezetőjében Alice Sachs Zimet, aki a Chase Manhattan Banknál szerzett 20 éves szakmai gyakorlatának köszönhetően nagy szakmai tekintélynek örvend az Amerikai Egyesült Államokban.
Mint mondta, hazájában az állam a kultúra, a művészetek támogatására fordított 13,11 milliárd dollárnak mindössze a 8 százalékát biztosítja, a többit az egyének és a cégek adják.
Adatai szerint 350 ezer cég vállal részt a szponzorálásban, 60 százalékuk kis vállalat. művészeknek tisztában kell lenniük az általuk képviselt értékkel, tudniuk kell, hogy mit kínálnak a lehetséges támogatóknak" - hangsúlyozta az előadó, aki felvázolta azokat a stratégiákat, amelyek révén az üzleti szféra bekapcsolható a kultúra támogatásába.
Az előadó, aki eddig 14 országban folytatott tanácsadást, elmondta, hogy cégek nem feltétlenül készpénzzel támogathatják a művészeket, kulturális intézményeket. Segíthetik az együttesek utaztatását, lakhatását, de fizethetik akár a mosodai számlájukat, vagy, mint a közelmúltban Oroszországban tapasztalata, akár a művészek ingyenes fogászati kezelését is biztosíthatja a szponzor.