A szemléletváltás érdekében fogtak össze a történeti települési értékek megőrzését a fejlesztésekkel összehangolni kívánó szervezetek és intézmények: a KÖH, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont (MUT), az Országos Főépítész Kollégium (OFK) és az ICOMOS (Műemlékek és Történeti Helyszínek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Nemzeti Bizottság.
Ongjert Richárd, a MUT ügyvezető igazgatója elmondta, az uniós forrásokból megvalósuló városfejlesztési akciókat hosszú előkészítések után meglehetősen rövid idő alatt kell elkészíteni. A magyarországi települések a következő hónapokban szociális célú városrehabilitációra 11, 95 milliárd, a funkcióbővítő városrehabilitációra 31,92 milliárd forint értékben pályázhatnak, a kapott pénzeket 2013-ig van idejük elkölteni.
?2014 után ezek a pénzek el fognak fogyni, addig kell megtanulni, hogyan lehet nagyarányú uniós támogatások nélkül, nagyon kevés állami támogatással, de sok partnerséggel, kommunikációval, lakossági részvétellel és lakossági szereplőkkel való együttműködéssel egy várost fejleszteni? ? tette hozzá Ongjert Richárd.
Elmondta azt is, hogy ügyelni kell a főterek gazdasági vonzerejére is, komolyan kell venni az olyan fogalmakat, mint az integrált megközelítés, amit ?mi magyar szakemberek 15 éven keresztül valamiféle uniós hablatynak gondoltunk?. Ongjert Richárd kifejtette, a terek mellé munkahelyteremtő kávézókat, irodaházakat is kell tervezni. Ezek olyan szempontok, amelyek Magyarországon még nem természetesek és nem nyúlnak vissza történelmi hagyományainkhoz, hisz itt alapesetben egy építész azzal a házzal vagy közterülettel foglalkozik, amivel megbízzák, a gazdasági kérdéseket figyelmen kívül hagyja.
?A megvalósítás speciális szelete, hogy mit kell tenni egy olyan egy történelmi városrésszel, ahol az örökség megóvása különleges szempontokat vet fel? ? tette hozzá.
Mezős Tamás, a KÖH elnöke értékelte, hogy végre sikerült a szakmai szervezeteket egy asztalhoz ültetni és együttgondolkodásra ösztönözni.
Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy készülőben van egy olyan jogszabálymódosítás, amely a városi szabadtér-tervezést a közút-tervezés szintjére degradálná. Hangsúlyozta: A városi szabad terek a településstruktúrának fontos, megőrzendő, történelmi értékét képviselik, ezért fontos ezeket jogszabályban védeni. Mezős Tamás fontosnak tartaná azt is, hogy ne csak városokban, hanem kisebb településeken is alakuljanak ki településközpontok, jöjjenek létre a társadalom számára is fontos városi terek, amelyek az élet minőségét javíthatják.
Az örökségvédelmi szakember elmondta, hogy az elmúlt időszakban megújult Győr, Vác, Salgótarján, Esztergom és Szombathely városközpontjának megújulása számos tanulsággal szolgált az örökségvédelem és a szakma számára is.
Sáros László az OFK képviseletében sajnálatát fejezte ki, hogy a főépítészek száma háromszáz alatt van Magyarország 3500 településén, miközben legalább minden régióban szükség lenne egyre.
