 |
(MTI) - Áder János köztársasági elnök hétfő reggel a Parlament előtt tartott beszédében azt mondta, nem elég büszkének lennünk elődeinkre, nem elég fejet hajtani az ő teljesítményük előtt, hanem "ismét bölcs kiegyezésre" kell jutnunk.
Az államfő a fiatal honvédtisztek előtt azt hangsúlyozta, új kor kezdetén állunk, hiszen a régi világ válságba jutott, és csak azok a nemzetek lesznek a 21. század nyertesei, akik képesek "felemelni a lelkük". Áder János nem kis büszkeségnek nevezte, hogy a magyarok a megmaradó, az államalkotó nemzetek közé tartoznak, aláhúzta ugyanakkor, az államalapítás nem ért véget Szent István tettével.
Az államfő Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök jelenlétében állami kitüntetéseket adott át a Parlamentben; Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetést kapott Jókai Anna, Kossuth-díjas író.
Kövér László arról beszélt: nem pusztán egy jeles évforduló, valamint néhány honfitársunk kiemelkedő tettei előtt tisztelgünk, hanem "a saját civilizációnk, saját gyökereink, saját múltunk előtt hajtunk fejet".
Semjén Zsolt szerint tovább kell építeni a Magyarország és a Szentföld közötti ezeréves kapcsolatokat, amelyeket még Szent István alapozott meg. A miniszterelnök-helyettes erről a Budapestre érkező III. Teophilos jeruzsálemi ortodox patriarchával folytatott találkozása után beszélt, s arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarország és a Szentföld közötti kapcsolatok egyidősek a keresztény magyar állammal.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes Királyszentistvánon azt mondta: az államiság a legnagyobb garancia arra, hogy a magyar nemzet meg tudja őrizni önazonosságát. Hangsúlyozta, a független állammal rendelkező nemzet az, amely biztosítani tudja túlélését, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy elszigetelten nem létezhetünk. Hozzátette, a nemzetnek csak akkor van jövője, ha "Európában fogalmazzuk meg jövőnket, európaiként fogalmazzuk meg a jövőnket, s európaiként élünk a jövőben".
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Szombathelyen arról beszélt, hogy Szent István megteremtette a kereteket, és a kereszténység eszméjével kötötte azt össze. A jó állam egyik fontos ismérve, hogy az azt megjelenítő személyek és intézmények hitelesek - szögezte le, hozzátéve, napjainkban is csak ez a hitelesség teremthet bizalmat a polgárokban az állam iránt, és csak e bizalom birtokában hajthatók végre olyan változások, amelyek a közjó irányába hatnak.
Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke szerint unortodox módszerek jellemezték az államalapítást. Szerinte Szent Istvánnak akkoriban szokatlan eszközökkel kellett élnie, amelyek eredményeként egy törzsszövetségi államból keresztény államot hagyott utódaira. Debrecen polgármestere a városban azt mondta, amikor Magyarország ma az államszervezet átalakításával, a társadalom megújításával foglalkozik szokatlan eszközökkel, akkor ezt a tradíciót folytatja.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Hódmezővásárhelyen arról beszélt, István király olyan gyökeres változásokat hajtott végre, amelyek révén a magyarság képes volt szembefordulni a régivel és valami újat létrehozni. Hangsúlyozta, ma is csak azt mondhatjuk: meg kell változtatni az országot, hogy álmaink végre valóra váljanak.
Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője Nagymaroson arról beszélt, hogy Szent István rendet teremtett, amely azonban nem a diktatúrák, hanem a normák érvényesülésének rendje volt.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerint augusztus 20. a nemzeti büszkeség, az összetartozás és a megmaradás ünnepe, magyarságunk megélésének legerősebb alkalma. Az ellenzéki politikus közleményében ugyanakkor azt írta, a mostani augusztus 20. a "megcsonkított államiságról" is szól, mert szerinte az állam vezetői megsértik a Szent István óta államiságunk alapját jelentő jogbiztonságot.
Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere szerint ma azért van ok ünneplésre, mert annak idején "Szent István időben felismerte, hogy a külön út nem létezik, vagy legalábbis nem vezet sehova". Az ellenzéki képviselő a városban tartott rendezvényen Európát a szabadság, a demokrácia, a tolerancia szimbólumának, a fejlődés zálogának nevezte. Kiemelte: a legdicsőbb korszakok azok voltak, amikor az európai fejlődés élvonalába tartozott Magyarország.
A Jobbik politikusai az ünnepen élesen bírálták az Európai Uniót, a magyar diplomáciát, a kormány nemzet- és kisebbségpolitikáját. A margitszigeti rendezvényen Novák Előd alelnök azt mondta, Magyarországnak ki kell lépnie az EU-ból, mert a most formálódó "Európai Egyesült Államok" a Jobbik számára elfogadhatatlan. Z. Kárpát Dániel képviselő a magyar termőföld és ivóvízkészletek megvédésének fontosságát hangsúlyozta, jelezve: ebben a Jobbik nem alkuszik.
Jakubinyi György gyulafehérvári érsek ünnepi szentbeszédében azt hangoztatta, az evangéliumot a kor nyelvén kell hirdetni, annak üzenete azonban örökérvényű. A budapesti Szent István-bazilika előtt zsúfolásig megtelt téren tartott szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt.
A hőség ellenére rengetegen vettek részt a budapesti rendezvényeken: a Clark Ádám téren családok szórakoztak együtt, a vízi és légiparádé mellett a Magyar ízek utcája is várta a közönséget, a Parlamentben pedig nyílt napot tartottak.
Az ünnep alkalmából tartották meg Debrecenben a hagyományos virágkarnevált, amelyre több mint százezer látogató érkezett.
