Soltész Miklós kiemelte: mindegy, hogy a fiatalok a hagyományos könyvtárakon keresztül vagy pedig az internetet böngészve szeretik meg az olvasást.
Az államtitkár úgy fogalmazott: "fogyó nemzet vagyunk, akikre ráfér a gyarapodás". Ha erre a közélet és a politika nem próbál meg olyan válaszokat adni, amelyek a családok támogatását segítik, akkor a KSH dolgozóinak figyelmeztetése a fogyásra sokszor hiábavaló - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet a hangoskönyvek fontosságára is, melyek elsősorban a vakok és gyengénlátók számára nyújtanak hozzáférést a könyvekhez.
Itt említette meg a szociális és az oktatási államtitkárság közös tervét arról, hogy a jövőben a filmek nagy részét ne szinkronizálják. Véleménye szerint ezzel javíthatni lehetne a fiatalok nyelvtudását, és emellett olvasásra kényszerítené a lakosságot.
Fülöp Katalin, a KSH Könyvtárának tudományos titkára a konferencián kiemelte: a könyvtári hálózat az, amelyik a leghatékonyabban tudja közvetíteni a tudást és emellett támogatni az oktatást.
Nemes Erzsébet, a KSH Könyvtár főigazgatója elmondta: a projekt - mely az EU támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg - legfontosabb célja, hogy a KSH Könyvtár dokumentumállományának az oktatás, a kutatás számára még feltáratlan részét elérhetővé tegye.
Mint elhangzott, felbecsülhetetlen tudást és információt halmozott fel az elmúlt közel másfél évszázadban a KSH Könyvtár. A széles nagyközönség számára ismeretlen gyűjteményt az Európai Unió által támogatott pályázat keretében most sokkal többen használhatják.
A konferencia háttéranyaga szerint a projekt keretében létrejön egy elektronikus nyilvántartási rendszer, melynek segítségével a kutatni és tanulni vágyók egy helyen megtalálhatják a gazdasági, statisztikai, demográfiai kiadványokat, a teljes szépirodalmi gyűjteményt.
A tájékoztató szerint a könyvtár célcsoportja közé tartozik a középiskolás korosztály, a gazdasági, statisztikai, valamint könyvtár szakos főiskolai és egyetemi hallgatók köre, valamint a munkanélküliek, akiknek a könyvtár egyebek közt segítséget nyújt a munkakeresésben.
Janák Katalin, a KSH főosztályvezetője előadásában azt emelte ki, hogy a magyar felnőttek közel egyharmada funkcionális analfabéta, az írásos információkból kiszorulnak, így másodrendű állampolgárokká válnak.
