Bretter E. Zoltán idézett egy román asszonyt, aki azt mondta, hogy "ha nem beszélünk egymással, akkor nem tudjuk meg egymásról, kik is vagyunk." Romániában egymás mellett él több kultúra, az új igazgató azt szeretné, ha ezek a kultúrák párbeszédet folytatnának egymással és ebben vezető szerepet vinne a magyar intézet. Bretter E. Zoltán a gulyásleves mellé jazzt is fölszolgálna. Az Az a szép, akinek a szeme kék című nótával kapcsolatban sok román barátjának van személyes élménye. "Ha kulturális értékeinket úgy mutatjuk be, hogy az az otthonosság érzetét kelti - legyen az kocsma, köztér vagy utca - számíthatunk arra, hogy azt az emberek befogadják" - tette hozzá.
Móger Ildikó azt emelte ki, hogy a szófiai intézet az idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját, ezt szeretné megünnepelni jó programokkal, de elsőként az intézeten levő magyar felirat mellé bolgárul is kiíratni kívánja, hogy az a magyar kulturális intézet. Nagy László költő, műfordító halálának 30. évfordulójáról is méltóképpen meg akarnak emlékezni, mert a bolgár népdalok és versek az ő fordításain keresztül jutottak el a magyar olvasókhoz. Bulgáriában hagyomány, hogy Nagy László költeményeiből minden évben országos szavalóversenyt rendeznek. Szomorúan említette, hogy a szmoljani ház, amelyben egykor Nagy László dolgozott és ahol emlékszoba is van, most zárva van, renoválásra szorul. Fel kellene újítani a régi filmes, táncos kapcsolatokat is, mert sok bolgár filmrendező, operatőr tanult Budapesten, s a Várnai Nyár programjából is hiányoznak a magyar fellépők. Móger Ildikó a táncművészettel, a zenével, a képzőművészettel is szeretné felhívni a bolgárok figyelmét a magyar kultúrára.
Márkus Ildikó szerint ma már nem lehet a programokat a finn-magyar rokonságra hivatkozással szervezni, mert felnőtt egy olyan új generáció, amelyet csak modern témákkal és kiváló színvonalú rendezvényekkel lehet megnyerni. Márkus kiemelte, hogy Finnországban évente iskolai témahetet rendeznek, idén Magyarország lesz a téma, s a rendezvényt a Finn-Magyar Társaságra támaszkodva szervezik. Finnországban jól ismerik a klasszikus magyar kultúrát, most leginkább a modern képzőművészetre, iparművészetre, építészetre fogékonyak, és erről kívánnak tájékozódni a magyar intézetben - mondta Márkus Ildikó.
Nagy István két kulturális központot említett Oroszországban: Szentpétervárt és Moszkvát. Finnország közelsége miatt fontosnak tartja a kapcsolattartást a finnugor népek között, akár ösztöndíjakkal is. A sikeres moszkvai magyar könyvkiadás kiegészítéseként a határon túli magyar irodalom bemutatását is szorgalmazza. Megemlítette, hogy Balázs Béla a film révén került kapcsolatba Oroszországgal, 1932-ben Moszkvában a filmfőiskola tanára lett, és 1945 után tért vissza Magyarországra. Ezt a korszakát kötetben kellene dokumentálni - jegyezte meg Nagy István. A szakember orosz-magyar kulturális szakemberekből, szociológusokból, irodalmárokból állítana föl egy csapatot azzal a céllal, hogy készítsenek elemezést a kulturális fogadókészségről.
