Tervezhetőbbé válnak a régészeti feltárások

Kultpol

(MTI) - Bozóki András a régészeti lelőhelyek feltárását, illetve a lelet megtalálójának anyagi elismerését szabályozó rendeletet módosította; a változtatásban szinte valamennyi szakmai fórum részt vett a múzeumoktól kezdve az Ásatási Bizottságon át az egyetemekig.
A szinte teljes szakmai konszenzust tükröző módosítás nyomán átláthatóbbá válnak a költségek és a határidők, jobban lehet érvényesíteni a régészeti szempontokat - közölte a szaktárca az MTI-vel.
Varga Kálmán elmondta: a tavalyi örökségvédelmi törvény módosításának végrehajtási csomagjába tartozó rendeletről, egy miniszteri szintű jogszabályról van szó.
Kifejtette, hogy a nagy állami beruházások esetében - például autópályák, szennyvíztorolók építésekor - eddig nem mindig volt felmérhető az érintett régészeti kincsek köre.
A jogszabály-módosítással úgynevezett leletmentési kategóriákat vezettek be. A próbafeltárás intézménye például a klasszikus felmérést megelőző, szondázó jellegű feltárást szabályozza.
A korábbiakkal szemben - amikor a beruházással egy időben kellett elvégezni a feltárásokat, és ez akár hónapokra is felboríthatta a beruházás ütemtervét - most már pontosabban meghatározható az előzetes feltárási munka.
Varga Kálmán azt is elmondta, hogy a KÖH eddig csak "magánakció" keretében adhatott jutalmat a megtalálóknak.
A szabálymódosítás megszünteti az eseti jelleget, rögzíti a jutalmazás rendjét. Összeg nem szerepel a jogszabályban, de jelentős pénzjutalomban részesül az, aki a régészeti kincseket megőrzi és beszolgáltatja - mondta Varga Kálmán, utalva arra, hogy az általában pár százezer forintos jutalmak mellett 2003-ban például 12 millió forintot fizetett a megtalálónak a KÖH az újfehértói aranyleletért.