A varsói magyar kulturális intézet igazgatója Tischler János, a pozsonyi intézet igazgatója Kollai István lett, a szófiai intézet élére Doncsev Toso került, a párizsi intézetet Ablonczy Balázs vezetheti, a stuttgarti intézetet Ódor László irányítja, az Újdelhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ igazgatója Kovács Tibor lett, a prágai magyar intézet igazgatói posztját Kiss Szemán Róbert nyerte el, míg a New York-i magyar kulturális intézetet Szép Fruzsina irányítja a jövőben.
A nyolc intézet élére azért írt ki pályázatot a magyar kultúra külföldi bemutatásáért felelős Balassi Intézet, mert jelenlegi vezetőik külszolgálatának ideje lejárt. Az új igazgatói kinevezések négy évre szólnak.
Az intézetvezetők feladata a Balassi Intézet alapvető célkitűzésével összhangban egy értékorientált országkép közvetítése, közös értékeink nemzetközi megismertetése, a magyarság jó hírének eljuttatása a nemzetek közösségébe, valamint a határon inneni és túli magyarság kulturális értékeinek és kapcsolatainak ápolása, fejlesztése.
Az igazgatók munkájuk során - amely magában foglal nemzetpolitikai, oktatási, tudományos, kulturális, külpolitikai és kommunikációs feladatokat - közreműködnek abban, hogy Magyarország egységes üzenettel és arculattal jelenhessen meg a nemzetközi nyilvánosság előtt.
Életrajzok
A Párizsi Magyar Intézet élére került Ablonczy Balázs történész, az ELTE oktatója. A Franciaországban töltött középiskolai évek után az ELTE történelem-francia szakán végzett. 1999-ben az Université Paris 1-en szerzett DEA-, 2004-ben pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen PhD-fokozatot. Négy könyv és félszáz tudományos publikáció szerzője. 2002 és 2006 között a Pro Minoritate negyedéves szemle főszerkesztője. Szakterülete a 20. század első felének magyar történelme, a magyar-francia kapcsolatok és a kisebbségi magyar közösségek története.
A Szófiai Magyar Kulturális Intézet új igazgatója Doncsev Toso író, műfordító, szociológus, a Magyar Írószövetség tagja. Tanulmányait Budapesten és Szófiában folytatta. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1967-ben diplomázott, kandidátusi értekezését a Bolgár Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetében 1984-ben védte meg. Két önálló kötete bolgárul is napvilágot látott. Kisebbségi szakértőként, majd 1999 és 2000 között a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökeként dolgozott.
A Prágai Magyar Kulturális Központot ezentúl vezető Kiss Szemán Róbert irodalomtörténész, cseh és szlovák műfordító, tanszékvezető, egyetemi docens. Az ELTE magyar-szlovák szakán szerzett diplomát 1985-ben, ezt követően az Idegennyelvű Könyvtárban dolgozott. Számos világhírű cseh és szlovák író, köztük Bohumil Hrabal és Jaroslav Hasek műveinek fordítója és szerkesztője. Egyetemi oktatói pályafutását a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kezdte, majd az ELTE Szláv Filológiai Tanszékén folytatta, amelynek 2008-tól a vezetője. Irodalomtörténészként a közép-európai nemzeti irodalmak összehasonlító elemzésével foglalkozik. 2000-2005 között már volt a prágai intézet igazgatója.
A Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója Kollai István történész, közgazdász lett. 2004-ben végzett a Corvinus Egyetem közgazdász, 2005-ben pedig az ELTE történelem szakán. 2004-től a magánszférában, valamint a közigazgatásban (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) dolgozott. 2005-ben a Terra Recognita Alapítványon belül a szlovák-magyar kapcsolatokkal foglalkozott. Szerkesztésében és társszerzőségével jelent meg szlovák és magyar nyelven a két nemzet történelmi kapcsolatait bemutató Meghasadt Múlt című kötet. Angol nyelvű útikönyveket is szerkesztett Pozsony, illetve Budapest soknemzetiségű múltjáról és jelenéről. 2010 októbere óta a pozsonyi magyar intézet igazgatóhelyetteseként vezeti az intézményt.
Az Újdelhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ vezetésével megbízott Kovács Tibor közgazdász diplomáját 1991-ben a Pénzügyi és Számviteli Főiskola külkereskedelmi szakirányán szerezte, majd a bécsi Diplomatische Akademie-n folytatott tanulmányokat, 1992-től a Külügyminisztérium munkatársa, 1997-2001 között Újdelhiben magyar konzul és sajtóattasé volt, később a Külügyminisztérium főtanácsosaként, valamint Tel-Avivban konzulként tevékenykedett. Önkéntesként dolgozott Kalkuttában egy árva és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára létrehozott gyermekotthonban, 2010-től a Manekraj Art Promotion Foundation elnevezésű indiai alapítvány kurátora, mely a magyar-indiai művészeti kapcsolatok koordinációjával foglalkozik.
A Stuttgarti Magyar Intézetet Ódor László irodalmár, habilitált egyetemi magántanár vezeti ezentúl. Az ELTE magyar és német szakán
végzett 1968-ban. Doktori címét irodalomtudományból 1973-ban szerezte, majd 1986-ban kandidátusi címet nyert, 2003-ban pedig általános nyelvészetből habilitált. 1978 és 2010 között a Budapesti
Corvinus Egyetemen (és elődintézményében) egyetemi docensként dolgozott, 1980-84 között a német nyelvi tanszék vezetője volt, majd hat éven át az interkulturális képzést irányította. 1990-től négy éven keresztül Svájc nagyköveti tisztségét töltötte be, majd a Svájci Multikulturális Központ vezetője lett. 1999-től hat éven át nemzetközi dékánhelyettesként dolgozott. Legfontosabb egyetemi projektjei: a közgazdaságtudományi egyetem kulturális-nyelvi képzésének kialakítása, idegen nyelvű oktatásának felépítése, valamint az intézmény bekapcsolása az Európai Felsőoktatási Térségbe (Erasmus-program).
A New York-i Magyar Kulturális Központ igazgatója Szép Fruzsina kulturális menedzser, a Sziget fesztivál eddigi programigazgatója lett. Németországban nőtt fel. Szakmai pályafutása zenekarok menedzselésével, koncertek és rendezvények szervezésével indult. Karrierje egyik legmeghatározóbb időszaka a Muzsikás Együttessel és Sebestyén Mártával eltöltött hét éves periódus volt. Több külföldi magyar kulturális évad zenei kurátoraként is dolgozott. Olyan nemzeti és nemzetközi kulturális projekteket segített létrehozni és beindítani Magyarországon, mint a Magyar Zenei Exportiroda és a Roots&Routes nemzetközi tehetséggondozó program. 2005-ben Brüsszelben a Magyar Kulturális Intézet megbízott igazgatójaként dolgozott.
A Varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója Tischler János történész, polonista lett. Fő érdeklődési területe a lengyel-magyar kapcsolatok története a 20. században, különösen a második világháború után. 2000-ben summa cum laude minősítéssel védte meg PhD-disszertációját. Eddig közel 350 publikációja - köztük hét könyv alakban - jelent meg Magyarországon és külföldön, főként az 1956-os magyar forradalom lengyel és lengyel-magyar vonatkozásairól, valamint az 1980-81-es lengyel válság magyar reakcióiról. Az 1956-os Intézet tudományos munkatársa (1991-98), majd főmunkatársa (2001-10), közben pedig a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatóhelyettese lett. 2011 januárja óta ismét ugyanezt a posztot tölti be a lengyel fővárosban. 2001-ben megkapta a Lengyel Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét.
A Szófiai Magyar Kulturális Intézet új igazgatója Doncsev Toso író, műfordító, szociológus, a Magyar Írószövetség tagja. Tanulmányait Budapesten és Szófiában folytatta. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1967-ben diplomázott, kandidátusi értekezését a Bolgár Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetében 1984-ben védte meg. Két önálló kötete bolgárul is napvilágot látott. Kisebbségi szakértőként, majd 1999 és 2000 között a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökeként dolgozott.
A Prágai Magyar Kulturális Központot ezentúl vezető Kiss Szemán Róbert irodalomtörténész, cseh és szlovák műfordító, tanszékvezető, egyetemi docens. Az ELTE magyar-szlovák szakán szerzett diplomát 1985-ben, ezt követően az Idegennyelvű Könyvtárban dolgozott. Számos világhírű cseh és szlovák író, köztük Bohumil Hrabal és Jaroslav Hasek műveinek fordítója és szerkesztője. Egyetemi oktatói pályafutását a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kezdte, majd az ELTE Szláv Filológiai Tanszékén folytatta, amelynek 2008-tól a vezetője. Irodalomtörténészként a közép-európai nemzeti irodalmak összehasonlító elemzésével foglalkozik. 2000-2005 között már volt a prágai intézet igazgatója.
A Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója Kollai István történész, közgazdász lett. 2004-ben végzett a Corvinus Egyetem közgazdász, 2005-ben pedig az ELTE történelem szakán. 2004-től a magánszférában, valamint a közigazgatásban (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) dolgozott. 2005-ben a Terra Recognita Alapítványon belül a szlovák-magyar kapcsolatokkal foglalkozott. Szerkesztésében és társszerzőségével jelent meg szlovák és magyar nyelven a két nemzet történelmi kapcsolatait bemutató Meghasadt Múlt című kötet. Angol nyelvű útikönyveket is szerkesztett Pozsony, illetve Budapest soknemzetiségű múltjáról és jelenéről. 2010 októbere óta a pozsonyi magyar intézet igazgatóhelyetteseként vezeti az intézményt.
Az Újdelhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ vezetésével megbízott Kovács Tibor közgazdász diplomáját 1991-ben a Pénzügyi és Számviteli Főiskola külkereskedelmi szakirányán szerezte, majd a bécsi Diplomatische Akademie-n folytatott tanulmányokat, 1992-től a Külügyminisztérium munkatársa, 1997-2001 között Újdelhiben magyar konzul és sajtóattasé volt, később a Külügyminisztérium főtanácsosaként, valamint Tel-Avivban konzulként tevékenykedett. Önkéntesként dolgozott Kalkuttában egy árva és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára létrehozott gyermekotthonban, 2010-től a Manekraj Art Promotion Foundation elnevezésű indiai alapítvány kurátora, mely a magyar-indiai művészeti kapcsolatok koordinációjával foglalkozik.
A Stuttgarti Magyar Intézetet Ódor László irodalmár, habilitált egyetemi magántanár vezeti ezentúl. Az ELTE magyar és német szakán
végzett 1968-ban. Doktori címét irodalomtudományból 1973-ban szerezte, majd 1986-ban kandidátusi címet nyert, 2003-ban pedig általános nyelvészetből habilitált. 1978 és 2010 között a Budapesti
Corvinus Egyetemen (és elődintézményében) egyetemi docensként dolgozott, 1980-84 között a német nyelvi tanszék vezetője volt, majd hat éven át az interkulturális képzést irányította. 1990-től négy éven keresztül Svájc nagyköveti tisztségét töltötte be, majd a Svájci Multikulturális Központ vezetője lett. 1999-től hat éven át nemzetközi dékánhelyettesként dolgozott. Legfontosabb egyetemi projektjei: a közgazdaságtudományi egyetem kulturális-nyelvi képzésének kialakítása, idegen nyelvű oktatásának felépítése, valamint az intézmény bekapcsolása az Európai Felsőoktatási Térségbe (Erasmus-program).
A New York-i Magyar Kulturális Központ igazgatója Szép Fruzsina kulturális menedzser, a Sziget fesztivál eddigi programigazgatója lett. Németországban nőtt fel. Szakmai pályafutása zenekarok menedzselésével, koncertek és rendezvények szervezésével indult. Karrierje egyik legmeghatározóbb időszaka a Muzsikás Együttessel és Sebestyén Mártával eltöltött hét éves periódus volt. Több külföldi magyar kulturális évad zenei kurátoraként is dolgozott. Olyan nemzeti és nemzetközi kulturális projekteket segített létrehozni és beindítani Magyarországon, mint a Magyar Zenei Exportiroda és a Roots&Routes nemzetközi tehetséggondozó program. 2005-ben Brüsszelben a Magyar Kulturális Intézet megbízott igazgatójaként dolgozott.
A Varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója Tischler János történész, polonista lett. Fő érdeklődési területe a lengyel-magyar kapcsolatok története a 20. században, különösen a második világháború után. 2000-ben summa cum laude minősítéssel védte meg PhD-disszertációját. Eddig közel 350 publikációja - köztük hét könyv alakban - jelent meg Magyarországon és külföldön, főként az 1956-os magyar forradalom lengyel és lengyel-magyar vonatkozásairól, valamint az 1980-81-es lengyel válság magyar reakcióiról. Az 1956-os Intézet tudományos munkatársa (1991-98), majd főmunkatársa (2001-10), közben pedig a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatóhelyettese lett. 2011 januárja óta ismét ugyanezt a posztot tölti be a lengyel fővárosban. 2001-ben megkapta a Lengyel Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét.
