(MTI) Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter beszámolt arról, hogy a hétfőn elfogadott törvénymódosítással bevezették a nemzeti és a történelmi emlékhely fogalmát. Az Országgyűlés összesen 11 nemzeti és 36 történelmi emlékhelyet jelölt ki. A miniszter kiemelte, az előbbiek közé a Várnegyed, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Hősök tere, a 301-es parcella, a budapesti Kossuth tér, a székesfehérvári romkert, a debreceni református nagytemplom, a Mohácsi Történelmi Emlékhely és Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark tartozik. A történelmi emlékhelyeket kormányrendeletben fogják meghatározni ? tette hozzá Réthelyi Miklós, megemlítve, hogy ez utóbbiak közé a magyarság és az ország területén élő nemzetiségek számára fontos helyek kerülhetnek be.
Hammerstein Judit kiemelte, hogy az új kategóriák nem jelentenek új kötelezettségeket a fenntartók számára. Megjegyezte, az örökségvédelmi törvény módosítására azért volt szükség, mert az előző jogszabály nem rendelkezett arról, hogy ezeket a fogalmakat a kormányzat miként kezelje. Tájékoztatásul közölte: nemzeti emlékhellyé az országgyűlés döntése alapján, míg történelmi emlékhellyé kormányrendelet útján válhat egy-egy helyszín.
A nemzeti emlékhelyek listáját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára állította össze a minisztérium, a parlamenti vita során a kilences lista újabb két helyszínnel bővült, Pákozddal és Somogyvár-Kapuvárral ? jelentette be. "Még két javaslat érkezett, ezeket az országgyűlés nem támogatta, viszont bekerülhettek a történeti emlékhelyek közé" ? tette hozzá. Az emlékhelyekkel kapcsolatos feladatokért a kulturális miniszter, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a felelős, aki a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságot is felügyeli. A feladatok között az államtitkár a helyek listázását, állapotfelmérését, intézkedési tervek kidolgozását említette.
Hozzátette: a nemzeti és történelmi emlékhelyek gondozására 50 millió forintot különítettek el a költségvetésben. "Ez első hangzásra kevésnek tűnik, de mi úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben ez is egy fontos, hasznosítható és vállalható összeg" ? jegyezte meg Hammerstein Judit, aki szerint ebből biztosítani lehet a helyek egységes arculatának kialakítását is. "A törvény új védettségi kategóriát nem eredményez, és nem is támaszt új feladatokat az adott emlékhely tulajdonosával szemben" ? emelte ki.
Bejelentette: a kulturális kormányzat elkészítette a törvény végrehajtásához szükséges két kormányrendelet-tervezetet. Az egyik a történelmi emlékhelyek listáját tartalmazza, a másik a nemzeti emlékhelyek használati rendjének részletes szabályait dolgozta ki, például, hogy milyen célra "hasznosíthatóak" ezek e helyek. Az államtitkár szerint a rendelet ünnepi, protokoll és turisztikai célokra adná használatba őket. "A végrehajtási rendeletek már csak a közigazgatási egyeztetésre várnak, azt szeretnénk, hogy még az idén életbe lépjenek, hiszen január elsején hatályba lép az új örökségvédelmi törvény" ? tette hozzá.
Arra a kérdésre, amely szerint igénybe lehet-e majd venni a nemzeti emlékhelyeket, például a Kossuth teret politikai rendezvények megtartására, az államtitkár azt mondta, hogy "ilyen rendelkezést nem tartalmaz a végrehajtási rendelet", ugyanakkor hozzátette, hogy a Kossuth teret szerinte továbbra is igénybe lehet majd venni például demonstrációk megtartására.
Hammerstein Judit elmondta, hogy a módosított örökségvédelmi törvény révén a régész szakma valóban "kedvezőtlenebb" helyzetbe került, de hangsúlyozta, a kulturális örökségvédelmi érdekek és a nemzetgazdasági szempontból fontos beruházások érdekeit kellett összhangba hozni. "A kulturális kormányzat, a minisztérium mindent megtett annak érdekében, hogy a régészet szakmai szempontjai a legkevésbé sérüljenek" ? fogalmazott Hammerstein Judit, megjegyezve, a módosított törvény "még vállalható kompromisszum" szakmailag.
Réthelyi Miklós hozzátette, azoknak a feltárásoknak, amelyek kiemelt leletgazdagsággal "kecsegtetnek", a kormány kiemelt támogatást tud biztosítani, azaz egyedi döntést tud hozni bizonyos esetekben, például meghosszabbíthatja a feltárás időtartamát, kitolhatja költségvetésének felső határát.
A helyettes államtitkár kérdésre válaszolva elmondta, újra kell gondolni a magyar örökségvédelmet, korszerű szabályozásra és ehhez átfogó stratégia kidolgozására van szükség. A kulturális tárca ezt kiemelt feladatként határozta meg 2012-re.
