Véget ért az Európai Kulturális Parlament ülése

(MTI) A szervezet a múlt hét végi pécsi ülését összegző sajtóközleményében azt írta, hogy az EKP olyan európai értékek szószólójának tekinti magát, mint a demokrácia, az emberi jogok, az önkifejezéshez való jog vagy a tolerancia. Tagjai hangsúlyozzák a művészi szabadság jelentőségét, a politikai és gazdasági nyomástól való függetlenséget.

 

Az EKP kiemelte: a kulturális parlament lobbitevékenységet folytat az európai integrációért, az Európai Unió tagországai és a környező országok kulturális együttműködésért, a nacionalizmus és a kisebbségek diszkriminációja ellen.

 

Az EKP úgy vélte, hogy a jövőben a huszonhat éves Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programnak nagyobb hangsúlyt kell kapnia Európában. A szervezet az EKF-városok európai dimenziójának erősítése érdekében javaslatokat tesz az Európai Bizottság felé. A szervezet sajtóközleményében kitért arra is, hogy megítélése szerint az új európai uniós Duna-stratégia érdekes perspektívát kínál arra, miként juthat előkelőbb szerephez a kultúra a Balkánon és dunai régióban.

 

Az EKP az Európai Bizottság indítványára 2001-ben alakult meg Strasbourgban, hogy az európai kulturális élet képviselőinek fórumot biztosítson az európai együttműködést, demokráciát, kultúrát érintő párbeszédre, vitára, valamint elősegítse az Európa keleti és nyugati fele, illetve a különböző művészetek közötti dialógust. Jelenleg 43 országból több mint 160 tagja van, Magyarországot heten képviselik.

 

A szervezet október 14. és 16. között Pécsen tartotta tizedik, jubileumi ülését, amelyen Európának a világban elfoglalt jelenlegi pozíciója, jelentősége volt a fő téma. A kulturális parlamentnek a baranyai megyeszékhelyen megjelent mintegy száz képviselője emellett szekcióüléseken vitatta meg az európai kulturális fővárosok szerepét és jövőjét, a Balkán és a dunai régió kulturális helyzetét az Európai Unió új Duna-stratégiájának tükrében és napirendre tűzték az európai tolerancia határainak témakörét is.