Vezető polimerekért Széchenyi-díj

Kultpol


inzelt_gyorgy.jpg
fotó: csanna.blog.hu

(MTI) - Mint arra Inzelt György rámutatott, mind a vezető polimerek, mind az üzemanyagcellák fejlesztése eléggé új szakterületnek számít. "A vezető polimerek kutatása az 1980-as években kezdődött, én rögtön az elején bekapcsolódtam, nemzetközi elismerésem is ehhez a területhez kötődik" - idézte fel a professzor, aki az ELTE Kémiai Intézet Elektrokémiai és Elektroanalitikai Laboratóriumának vezetője, és aki az elmúlt évben kapta meg - Közép-Európában elsőként - a Nemzetközi Elektrokémiai Társaság legnagyobb tudományos elismerését.
    

"A vezető polimerek nagyon sok területen hasznosíthatók, lényegük, hogy kis elektromos impulzussal meg lehet változtatni elektromos vezetőképességüket, ha pedig ez megtörténik, elektronikai eszközökben használhatók. Mivel színük is változik, így elektrooptikai kijelzők is készülhetnek belőlük" - magyarázta Inzelt György, akinek megjelent könyvei, publikációi is főként erre a területre vonatkoznak.
    
Újabb kutatási területe az üzemanyagcella, melyben hidrogén és oxigén a két reakciópartner, a termék pedig a víz, így nagyon tiszta technológiáról van szó. Az üzemanyagcella erőművi alkalmazásán kívül doktorandusz hallgatóival két járművet is fejlesztett a professzor: a Hy-Go elnevezésű, első magyar hidrogénhajtású kisautó 2009-ben és 2010-ben is elnyerte az alternatív hajtású járművek Széchenyi-futamán a leginnovatívabb jármű díját. 
    
"Az egyik továbblépési lehetőség, hogy városi elektromos autóflottát készíthetünk" - jegyezte meg Inzelt György, hozzátéve, hogy a kisautók óránként 35-55 kilométeres sebességre képesek, egy hidrogéntöltéssel mintegy 90 kilométert tudnak megtenni.
    
Inzelt György 1946. november 2-án született Budapesten. 1970-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem vegyész szakán szerzett diplomát. A diploma megszerzése után az ELTE fizikai-kémiai tanszékének munkatársa lett. 1978-ban a kémiai tudomány kandidátusa, 1988-ban doktora lett. 1990 óta egyetemi tanár. 1994-1997 között az egyetem oktatási és tudományos rektorhelyettese volt. 1999-2005 között a kémiai tanszékcsoport, 2001 óta a Kémiai Doktori Iskola vezetője.
    
Szakmai publikációin és könyvein kívül a tudományt népszerűsítő könyveket, esszéket jegyez, mint elárulta, ezeket a maga szórakoztatására is írta.
    
Kitüntetési közül kiemelte, hogy 2000-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem díszdoktorává avatta, miután éveken át fogadott laboratóriumában Romániából érkezett kutatókat, és ő maga is sokszor látogatott el a Babesre. 1991-ben az ELTE Tudományos Díjával, 1997-ben Pro Universitate díjjal, 2004-ben Polányi Mihály-díjjal tüntették ki.